Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

88 Hiteljogi Döntvénytár. (Kúria 1922 május 2. P. IV. 3737/1921. sz.) A kii*. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A meg nem támadott ténymegállapítás szerint felperes 1919. évi júl. 30-án lefizetett alperesnél 17,500 K-l fehérpénzben, a S. J. nagyrőczei lakos részére leendő átutalás végett, alperes azonban az átutalást nem foganatosította, sem az átutalandó összeget a felperesnek vissza nem adta. Az anyagi jog szabályai értelmében a megbízott megbízójával szemben gondosságra van kötelezve és felelős minden kárért, amelyei gondatlanságával megbízójának okozott. E jogszabályhoz képest jogosan követelheti felperes az általa alperesnél átutalás céljából lefizetett egész összegnek a visszatérítését, mert alperes azzal, bogy a felperestől 1919 július 30-án átvett 17,500 K-t a 3954 1919. M. E. sz. a. kibocsátott rendeletnek életbeléptéig, vagyis 1919 augusztus 14. napjáig sem rendeltetési helyére nem juttatta, sem az átutalásnak általa vitatott akadályai dacára megbízójának, a felperesnek vissza nem adta s így megfosztotta a felperest attól a lehetőségtől, hogy érdekeinek megóvásáról más módon gondoskodjék, az őt mint megbízót terhelő gondosság ellen vétett, ennek a vétkességének jogkövetkezményeként pedig az általa átvett egész összeg erejéig felelős akkor is, ha azt neki a felperes egészben vagy részben a 3954 1919. M. E. sz. rendelet 1. §-ában megjelölt hamisítványokban fizette volna is le. A fellebbezési bíróság ítéleti döntése tehát nem ütközik a fennebb kiemelt s az 5151 1919. sz. rendelet 2. ,^-ának második bekezdése szerint az ezzel a rendelettel szabályozott magánjogi viszonyok elbírálásánál is megfelelően alkalmazandó anyagi jogszabályokba. A pénzintézeteknek az úgynevezett tanácsköztársaság által történt szocializálása a proletárdiktatúrának köztudomás szerint 1919 aug. 1-én bekövetkezett bukásával megszűnt s így alperes az általa átutalás végett átvett, de át nem utalt összegnek a nem vitás tényállás szerint az ő üzleti telepe helyén lakó felperes részére vaió visszaadásában eltol a naptól kezdve gátolva nem volt s nem akadályozhatta őt ebben az oláh megszállás és a vasúti és postai közlekedés állítólagos megszűnte sem. Közömbös tehát ezzel szemben az, hogy az átutalás nem teljesítéséhek mik voltak az okai ? s így az ezekre vonatkozóan az alperes által felajánlott bizonyítás felvétele eljárási szabály megsértése nélkül volt mellőzhető. Ezeknél fogva alperes alaptalan felülvizsgálati kérelmével el volt utasítandó. * * = V. ö. Hitelj. D;ár XIV. 15, 16., 17., 4-2, 47., 49., XV 26. számú esetekkel.