Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

74 Hiteljogi Döntvénytár. tartalékalap a rendkívüli veszteségek fedezésére s a rendkívüli leírások pótlására szolgál, a 42. §. szerint pedig az évi tiszta nyereségnek legalább 5%-a csatolandó a tartalékalaphoz mindaddig, amíg annak összege az alaptőke fele részének összegét el nem éri. Az alapszabályok e rendelkezéseihez képest minden rendkívüli veszteség s minden rendkívüli leírás pótlása az alapszabályok értelmében létesített s az alaptőke felének összegéig fokozatosan kiegészítendő tartalékalap terhére esik s az alapszabályok megfelelő irányban való megváltoztatása nélkül új tartalékalapot semmiféle rendkívüli veszteség fedezetére létesíteni nem lehet. Nyilván szabálytalan tehát a megtámadott közgyűlési határozat, amely a kétes követelések leírásaként 50,000 koronának a rendes tartalékalapra való átutalása helyett s az alapszabályok vonatkozó rendelkezésének megváltoztatása nélkül, külön tartalékolását rendelte el. Ezt a szabálytalanságot azonban az E) alatt kivonatban csatolt közgyűlési jegyzőkönyv tartalma szerint az 1921 január 29-én tartott rendes közgyűlés e tárgyban hozott határozatával pótolta annak elrendelésével, hogy: «a rhult évben létesített kétes követelések tartalékalapra tartalékolt 50,000 korona töröltessék s a tartalékalaphoz csatoltassék» s ekként a kereset a per főtárgya tekintetében tárgytalanná vált, mert azt nem is vitatta felperes, hogy a megtámadott közgyűlési határozat értelmében a tartalékalapnak juttatott 21,574 K 55 f s a kétes követelésekre leírt 50,000 K vagyis összesen 71,574 K 55 f meghaladná azt az összeget, amellyel a tartalékalap az alaptőkéhez való viszonylatának korlátai között az alapszabályok 42. §-a szerint részeltethető volt, sőt az 1920 máj. 15-iki közgyűlés jegyzőkönyvének 11 lapján foglalt adatokból az tűnik ki, hogy a társáságnak 1.300,000 K alaptőkéjével szemben a tartalékalap a közgvűlés napjáig 436,700 korona 98 fillér, tehát (1,300,000 kor. : 2 = 650,000 K — 436,700 K 98 f) 213,299 K 02 f-rel kisebb összegű volt az alaptőke fele részénél s így a 215,745 K 51 f tiszta nyereségből a részvényesek között felosztandó osztalék a kérdéses 50,000 koronának veszteségként való számbavétele mellett semmikép sem haladja meg a részvén vesék között felosztott 130,000 K-át. A kifejteltekből folyik, hogy a fellebbezési bíróság az anyagi jog megsértésével döntött, ítélete tehát megváltoztatandó s felperes keresetével elutasítandó volt, A kereseti kérelem a megtámadott közgyűlési határozat megsemmisítésére és arra irányult, hogy az osztalék összmennyisége 182,000 K-ában állapíttassék meg. A kereseti kérelem első részében jogos volt, de a fennebbiek szerint az elsőbírósági ítélet meghozatala előtt tárgytalanná vált; második részében pedig nem volt