Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)
Hiteljogi Döntvénytár. 67 Nem lehetett tehát elfogadni az elsőbíróságnak azt az álláspontját, hogy a napirend 1. és 2. pontjában foglalt tárgyak nem voltak kellően hirdetve. II. Nem áll meg az elsőbíróságnak az az indokolása, hogy az alapszabályokban a tartalék felhasználására vonatkozó rendelkezés nem foglaltatván: a tartalékalap csak a tartozások és veszteségek fedezésére vehető igénybe és ekként nem fordítható az alapítójegyek megváltására kibocsátott részvények befizetésére. Nem áll meg az az érvelés a jelen esetben azért, mert egyrészt a KT. a tartalékalap felhasználására vonatkozóan nem intézkedik ; másrészt, mert az az általánosságban helyes elv, hogy a tartalékalap a veszteségek és tartozások fedezésére fordítandó, csak az alapszabályok erre vonatkozó intézkedésének megfelelően gyűjtött tartalékalapra vonatkozhatik, de nem vonatkozik az ezen felül, minden külön rendeltetés nélkül gyűjtött tartalékokra, melyek felől épen -ezért a közgyűlés szabadon rendelkezhetik. Az alapszabályok 39. §. a) pontja szerint a tiszta nyereség 5%-a a rendes tartalékalaphoz csatolandó. Az 1919 december 29-én tartott rendes közgyűlésen jóváhagyott, 1918 dec. 31-én lezárt mérleg szerint az ígv alkotott rendes tartalékalap 239,013 kor. 39 fill. volt. Ezt tehát a fent kifejtettek szerint alapszabályszerű rendeltetésétől elvonni nem szabad. Hasonlóképen nem lehet alaplőkefelemelcs címén elvonni az 5.223,506 kor. 35 fill. értékcsökkenési tartalékból, valamint az eladott hajók árából létesített 15.000,000 korona külön tartalékból sem, mert ezek kifejezetten határozott és külön rendeltetéssel létesíttettek. Ellenben az alaptőkefelemelések felpénzeiből képezett 10.750,000 kor. külön tartaléknak határozott rendeltetése nem lévén, nincs sem törvényes, sem alapszabályi akadálya annak, hogy ebből az alapítójegyek megváltására szolgáló alaptőkefelemeléshez szükséges 2.700,000 korona kihasíttassék és az alaptőkéhez csatoltassék. Annál kevésbé sértheti ez a részvényesek érdekeit, mert a tervezet és alapszabályok értelmében az alapítójegyek elővételi jog és a nyereségben való részesedés tekintetében jelentékeny kiváltságokkal bírván, a részvényeseknek érdekében áll, hogy e kiváltságok a részvénytársaság nagyobb anyagi megterhelése nélkül megváltassanak. III. Ezek szerint a napirend 1. és 2. pontjára vonatkozó közgyűlési határozatok megsemmisítésének nincs helye. Minthogy pedig a napirend 3. és 4. pontjaira, valamint a napirend 5. pontja alattiak közül az alapszabály I., 7., 11., 26. és 45. §-ainak módosítására vonatkozó határozatok csupán az 1. és 2. pontokra vonatkozó határozatok folyományai gyanánt, nem pedig törvénybe, vagv alapszabályba ütköző voltuknál fogva semmisíttettek meg: 5*