Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. alapszabálymódosítások nincsenek szabályszerűen hirdetve. — //. A meghívóból kitűnvén, hogy az alap­tőke felemelése tényleges befizetés nélkül a részvény­társaság vagyonából eszközlendö: az a körülmény, hogy a meghívóban a tartalékalapnak e célra fel­használásaki nem tétetett: a hirdetést szabálytalanná nem teszi. — ///. Az az általánosságban helyes elv, hogy a tartalékalap a veszteségek és tartozások fede­zésére fordítandó — csak az alapszabályok erre vo­natkozó intézkedésének megfelelően gyűjtött tarta­lékalapra vonatkozhatik — de nem vonatkozik az ezen felül, minden külön rendeltetés nélkül gyűjtött tartalékokra, melyek felől épen ezért a közgyűlés szabadon rendelkezhetik. — IV. Az a körülmény, hogy folyamodó módosított alapszabályainak 1. §-a értelmében üzletkörét a gazdasági életnek majdnem minden ágára kiterjesztette, hogy nemcsak saját szám­lára való működést, hanem mások hasonló üzletei­ben való részesedést, előleg nyújtást és az üzleti élet minden ágára kiterjedő financirozó és bankári tevé­kenységet is kíván kifejteni; továbbá, hogy alap­tökéjének 13.700,000 koronáról 100.000,000 koronára felemelését elhatározta: arra mutat, hogy az üzleti élet legkülönbözőbb ágait felölelő és egyrészt nagy gazdasági erőt, másrészt az ezzel járó bizalmat fel­tételező «Trust» elnevezés a folyamodó részvénytár­saság új üzletkörével tárgyi összefüggésben áll és a cégvalódiság elvébe nem ütközik. Az ily cég haszná­latának megengedése azonban a felemelt alaptőke valóságos befizetésétől és az üzletkör tényleges kiter­jesztésétől tehető függővé. (Budapesti kir. ítélőtábla 1922 febr. 18., 6. P. 183/1922. sz.) A kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végzését annyiban, amennyi­ben az 1921 november 3-án tartott rendkívüli közgyűlésnek az

Next

/
Thumbnails
Contents