Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. szerzett papírmennyiséget felhasználatlanul hosszabb ideig rak­táron tartani gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére tekintettel kötelességében nem állolt. Ennek folytán dacára annak, hogy az alperes lapjának előállítását, az 1919 augusztus 4. napján ki­fejezetlen megtagadta és a C) alatti levélre választ nem adva, annak adott kifejezést, hogy a lapot a kiadási tilalom megszűnte után sem hajlandó előállítani, így tehát őt szerződésszegés ter­heli, lisztázandó az a körülmény, hogy a szerződésszegése foly­tán az alperest különben terhelő kártérítési felelősség alól őt mennyiben mentesíli az a tény, hogy felperes a NB. alatti ren­delet után a lapkiadási tilalom megszűntéig lapjának kiadására szóló engedélyt a kormányhatóságtól nem kért, minek folytán az alperes bizonytalanságban maradt, hogy a beszerzett papirost érdekei ellenére meddig tartsa raktáron, továbbá, hogy a kiadási tilalom megszűnte után alperesre nézve a lap kiadása mennyiben vált gazdaságilag lehelellenné. A megállapított irányadó tényállás melleit alperesre nézve felperes abbeli mulasztásából folyóan, hogy a lapkiadási tilalom fennállása idején a lapjának kiadására szóló engedély megadá­sát nem kérelmezte és kieszközölni meg nem kísérelte, gazda­sági lehetetlenülést csak abban az esetben lehet megállapítani, ha a NB. alalti rendelet kelte utáni időben az alperes a súlyossá vált ipari viszonyok nyomása alatt és figyelemmel a kiadási tila­lom fennállásának bizonytalan idő tariamára, a felperes lapjának kiadhatása végett beszerzett papírmennyiséget tényleg más mó­don felhasználta, vagy felhasználására más megrendelővel kötött szerződéssel magát kötelezte, mert egymagában az a körülmény, hogy a lapkiadási tilalom és annak megszűnte közt lefolyt arány­lag rövid időtartam alatt a felperes a lapjának kiadására enge­délyt nem kért, nem enged jogos következtetést arra, hogy fel­peres az alperessel kötőit szerződéstől maga is elállott. Ennélfogva ha az alperesnek az 1919 szeptember 12. nap­ján a felperes lapjának előállíthatása céljából előbbi időben már beszerzelt elegendő papírmennyiség még rendelkezésére állott és ha abban az időben az alperest a kiadási tilalom fennállása alatl mással kötött szerződés ennek a papírmennyiségnek felhasználá­sára kényszerhelyzetbe nem hozta, akkor nincs jogos alapja annak, hogy alperes a szerződést a G) alalti levél vétele után sem teljesítette és ez eselben az alperes a kártérítési felelősség alól nem mentesül. Alperes állította ugyan, hogy gazdasági kényszerhelyzet alatt a kérdéses papírmennyiségből időközben a «Társasága lapnak előállítására szerződött, ezzel szemben azonban a felperes bizo­nyítani kívánta, hogy az alperes a «Társaság» lap nem egész

Next

/
Thumbnails
Contents