Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hileijogi Döntvény lár. 1u :*4, A szövetkezet ügyvezető igazgatójának, mint a KT. 193., fi9., illetve 2UÍ. $-ai értelmébeni kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre minden különös meghatalmazás nélkül, a szövetkezeti ügyek vitele tekintetében csak azon ügyletekre terjed ki, amelyek a szövetkezet naponkénti rendes ügyvitelével járnak és csak azon jogcselekményekre, melyeket az ilyen a mindennapos ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szükségessé tettek; különleges körülmények között felmerülő és ezért a mindennapi rendes ügyvitel körébe nem vonható, a szövetkezet anyagi érdekeit mélyebben érintő fontos ügyletekben azonban, az ügyvezető igazgató egymagában a szövetkezet képviseletére hivatott és jogosított igazgatóság részéről nyert külön meghatalmazás nélkül, a szövetkezetet kötelező hatállyal eljárni jogosítottnak nem tekinthető: miért is a szövetkezet ügyvezető igazgatója a 15,000 K fehérpénz elfogadásával rendes jogkörét meghaladó cselekményt teljesített, amely jogcselekménye a szövetkezettel szemben nem tehet joghatályos, ha a nevezettet erre külön meg nem hatalmazta. (Kúria 1921 máj. 25. P. V. 843/1921. sz.) A kir. Kúria: A felperesekéi felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: A megállapított lényállás szerint felperesek K. M.tól és nejétől a keresetben említett ingatlant, az alperes javára 15,000 K hitelbiztosítéki összeg erejéig bekebelezett biztosítéki jelzálogjoggal terhelten vették meg, ennélfogva tekintet nélkül arra, hogy a vétel alkalmával az eladók nyilatkozataiból, úgy egyéb ténykörülményekből jóhiszeműen hihették-e azt, hogy a jelzáloggal biztosított követelés már ki van egyenlítve, mint a jelzálogjoggal terhelt ingatlannak tulajdonosai alperestől, mint jelzálogos hitelezőtől csakis az esetben követelhetik a jelzálogjogról való lemondást és illetőleg a jelzálogjognak kitörlését, ha Hiteljogi Döntvénytár. XIV. 4