Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

-is Ilittjljo(ji Döntvénytár. szerződés annak a jogi természete szerint a mondott napon ;t peresíelek között véget ért. A felülvizsgálati szóbeli tárgyalása alkalmával a felperes vitatta ugyan, hogy a Peidl-kormánynak a Magyar Népköztársaság nevében az 1919 augusztus 3-án kibocsátott 2. sz. rendeletével hatályukban fenntartottaknak kinyilvánított szovjet-intézkedésekre, különösen a népgazdasági tanács 69. sz. rendelkezésére figyelemmel az 1919. évi július 31. napjára a népgazdasági tanács hozzájárulása nélkül történt felmondásnak joghatály nem volna tulajdonítható; ez az érvelés azonban nem helytálló; mert az 1919 szeptember 5-én 4424/1919. M. E. sz. a. kibocsátott kormányrendelet által mindazok a rendeletek, amelyek az 1919. évi március 21. napjától kezdve 1919 augusztus 1-től magánjogi szolgálati viszonyban álló munkavállalóknak szolgálati viszonyait, felmondási idejét és munkabérét szabályozzák, érvényteleneknek mondatván ki: az ekként érvénytelen szóbanforgó szovjet-intézkedések a peresfelek jogviszonyából származtatott peres igény eldöntésénél irányadóul nem szolgálhalnak. Arra a körülményre pedig, amely szerint a bér felvétele végeit az 1919 augusztus 2-án jelentkező felperesnek hetibérét az alperes az utolsó egész hétre eső összegben, vagyis az alperes illetményét meghaladó összegben fizette ki, a felperes a fellebbezési bíróság ítéletében kifejteit vonatkozó helyes indokok mellett sikerrel nem hivatkozhatik, amennyiben ebből a körülményből egyáltalán nem vonható okszerű következtetés arra nézve, hogy ez által a munkaadó alperes a már megtörtént felmondástól eltekinteni kívánt volna. Végül, ami az elbocsátólevél azonnali kiadásának az elmulasztására alapítót! felperesi kifogást illeti, ennek helytálló alapja azért nincs, mert az elbocsátólevél kiadásának megtagadása vagy késedelmes kiszolgáltatása csupán azzal a következménnyel járhat, hogy emiatt a munkavállaló az ebből ráháruló vagyoni hátrány megtérítését igényelje, de a késedelemnek nem az a következménye, hogy ez alapon a munkaadó a szolgálati viszony folytatására szoríttassák. * * = V. ö. a 21. sz. esettel. 21. Az 1920:1. t.-c. 9. §-a értelmében az ú. n. népköztársaságnak a kormány által kifejezetten érvényben nem tartott törvényei és rendeletei érvénytele-