Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

18 Hileljogt Döntvénytár. 13. .4 uáltótöruény 3. §. 6. pontjának az a rendelkezése, hogy az idegen váltó lényeges kellékei közé tartozik az intézvényezettnek, vagyis azon személynek vagy cégnek megnevezése, amely által fizetés teljesítendő, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a váltó kibocsátója több intézvényezettet nevezzen meg s pedig akár együttes, akár vagylagos módon. (Kúria 1921 márc. 15. P. IV. 3764 1920. sz.y A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét feloldja és a fellebbezési bíróságot szóbeli tárgyalás tartására, a tényállás szabatos megállapítására és új határozat hozatalára utasítja. Indokok : A váltótörvény 3. §. 6. pontjának az a rendelkezése, hogy az idegen váltó lényeges kellékei közé tartozik az intézvényezettnek, vagyis azon személynek vagy cégnek megnevezése, amely által a fizetés teljesítendő, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a váltó kibocsátója több intézvényezettet nevezzen meg s pedig akár együttes, akár vagylagos módon. Ugyanis a törvény szövege az intézvényezett személyek többségéi nem tiltja, sőt szükségbeli utalványozott kijelölését is megengedi (váltótörv. 56. §.) s így nincs törvényes akadálya annak, hogy a váltó kibocsátója több személyt akár együttesen, akár vagylagosan a váltó elfogadására és kifizetésére felszólíthasson : a váltó rendelvényese pedig, aki az ilykép intézvényezett váltót a kibocsátótól birtokba veszi, a több intézvényezett megnevezésének tudatában magára vállalja azt, hogy a váltói a több intézvényezeltnél, illetve vagylagos kijelölés esetében a kijelöltek bármelyikénél elfogadás és a lejáratkor kifizetés végett bemutatja s ha a vagylagosan kijelölt intézvényezettek bármelyike a váltót elfogadja, mi sem áll útjában annak, hogy vele szemben a váltójogi kötelezettség érvényesíttessék ; a vagylagos intézvényezés tehát nem teszi a kijelölést határozatlanná s a váltót kellékhiányossá. A meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a kereseti két váltón intézvényezettül vagylagosan két személy van megnevezve. A fellebbezési bíróság a fenti jogi felfogással ellentétben ebből a tényállásból helytelenül azt a jogkövetkeztetést vonta le, hogy a két váltón hiányzik az intézvényezett személyének határozott megjelölése s így a két váltó kellékhiányos: azokból tehát váltójogi kötelezettség nem származhatik.