Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

s Hitel jogi Döntvénytár, Indokok: Helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság (teleiében azt, hogy az általa elfogadott s meg nem támadott tényállás mellett az alperes Baross-utcai fiókjában a diktatúra közegeinek vezetése és ellenőrzése alatt működölt azok az alkalmazottak, akik a felperesek folyószámlájának a Pénzintézeti Központhoz való átutalása körül eljárlak, a diktatúra uralma alatti működésük tekintetében az alperessel már korábban létrejött szolgálali viszonyuk dacára sem tekinthetők az alperes meglffzásából s annak nevében eljárt alkalmazottaknak s hogy ekként az ő ténykedéseik vagy mulasztásaik következményeiért az alperes kártérítési felelőssége meg nem állapítható. Ellenben a fellebbezési bíróságnak a peres felek között fennálló kötelmi viszonyra alapított íiéleli dönlése a folyószámlaviszony jogi természetének félreismerésén alapszik és így nyilvánvalóan téves. A folvószámlabeli viszony ugyanis, amelynek tekintete alá vonandó a kereskedelmi forgalomban ugyancsak folyószámla elnexezés alall gyakorlatban veit nyilt számla-\iszony is, lényegileg abból áll, hogy az ilyen összeköltetésre szerződő felek vagy kölcsönösen, vagy azok valamelyike meghatározott ügyleti célra befizetéseket, illetve csak kiűzetéseket teljesítenek s a kölcsönös vagy egyoldalú szolgáltatások, illetve ellenszolgáltatások elszámolásának eredményéhez képest az egyenleg összegében meghatározóit követelés erejéig egyikük hitelezővé, a másik fél pedig adóssá válik. Az a pénzösszeg, amelyet a fél valamely pénzintézetnél a részére nyitott folyó- vagy nyilt számlán elhelyez, a pénz belyeltesílhelőségénél fog\a az ügylet természetéből folyóan beolvad ugyan a pénzintézet vagyonába, a pénzintézetnek fizetési kötelezettsége azonben az Ő terhére megállapított számla-egyenleg tekintetében nem azon alapszik, hogy a számlára befizetett pénz tulajdonjogát megszerezte, hanem az üzleti viszony eredményeként a másik félnek az egyenleg összegében kifejezett követelése keletkezeti. Ennek a követelésnek érvényesítésére vonal kozóan az anyagi jog általános szabályai irányadók, ezek szerint pedig megszűnik a hitelező követelése abban az esetben, ha az az adós részéről történt szolgáltatás útján kiegyenlítést nyert. Nem vitás a peres felek közöli, hogy az alperes Harossutcai íiókja a keresetben megjelölt folyószámla egyenlegének össze gét a proletárdiktatúra uralma idejében átutalta a Pénzintézeti Központhoz, ahova az egyenleg összege 31),381 K 97 fillérrel be is fizettetett, ennek az összegnek a felperesek részére való megtérítésére alperes a fennebb kifejtettek értelmében nem kötelezhető, mert az átutalt összegnek az ő terhére történt kifizetésével alperesnek a folyószámla-viszonyból eredő kötelezettsége megszűnt, a felperesek megkárosílását eredményező átutalás és kifizetés