Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

1. A záloghitelező pénzintézet követelése még Kassának a csehek által történt megszállása előtt ugyanazon az egységes magyar jogterületen lakó, mindkét részről magyar honos felek között, tehát — erre vonatkozó kifejezett akaratkijelentés nélkül is — kétségtelenül osztrák-magyar K-értékben keletkezett, s a szerződő felek szándéka, minthogy akkor cseh valuta még nem létezett, nem is irányulhatott másra, mint arra, hogy az adós a maga tartozását osztrákmagyar K-értékben fogja kifizetni. Egymagában az a körülmény tehát, hogy időközben Kassa cseh meg szállás alá került és ott ezidőszerint tényleg cseh valuia áll fenn, amely a magyar korona hátrányára nagy árfolyamkülönbözetet tüntet fel — felperes tartozásának tartalmát, jóllehet Kassa felperesre nézve teljesítési helynek tekintendő — felperes mint adós nyilvánvaló kárával, anyagi jogunk szerint meg nem változtathatta. A KT. 326. §-a első bekezdésének az a csupán magyarázó, illetőleg diszpozitiv határozmánya, hogy kétség esetében az a pénznem tekintetik szerződésszerűnek, amely a teljesítés helyén divatozik, a felek említeti szándékával (nyilvánvaló szerződési akaratával) szemben a jelen esetben nem lehet irányadó; a «békeszerződés)) pedig, amennyiben az a felperes tartozása milyen valutában, illetőleg értékben teendő fizetésére nézve határozmányt tartalmazna, figyelembe azért nem jöhet, Hiteljo.iíi üönt\énytár. XIV. 1