Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hileljof/i I)<) ntvénytár. 91 kozó közgyűlési határozat megsemmisítésére sem látott okot fennforogni. * * = A KT. 177. nem írja ugyan elő, hogy a közgjűlés tárgyai a tárgysorozatban minő módon jelölendők meg: a megjelölésnek oly módon kell történnie, hogy a részvényesekben ne támadhasson kétség az iránt, hogy a közgyűlés minő tárgyak felett fog határozni. Ezzel nem egyezik meg az, hogy ba az alapszabály-módosítás csak \alamely más fontosabb határozat folyományát képezi, a meghívóban az utóbbi tárgy nem jeleztetik, hanem a tárgy, mely felett a közgyűlésnek határoznia kell, egyszerűen alapszabálymódosításnak van jelezve. Budapesti tábla 2812/11)03. Dárday-Túry IV B. 129. lap. — Ingadozó a gyakorlat, hogy mi a megfelelő megjelölés. A Kúria nem tekintette elégnek az ^alapszabáhok módosítása az igazgatósági jelentésben felhozottak alapján • megjelölést. 1272/4890. — U. ott; ha csak mint indítvány > volt jelezve, de tüzetesen nem volt megjelölve: Hitelj. Dtár VI. 117.; ellenben utóbb elégségesnek tartotta az <<alapszabálymódosítás» megjelölést. Hitelj. Dtár XII. 84. — A budapesti tábla elegendőnek tekinti, ha a meghívóban a módosítandó §. szám szerint meg van jelölve; ellenben nem találta megfelelőnek az ily megjelölést: alapszabálymódosítás* és a ctársaság ügykörének kiterjesztéses olyankor, mikor a biztosító vállalat üzletkörét egy más biztosítási ágra kívánta kiterjeszteni. — n. Az alapszabályoknak a társasági vállalat tárgyára vonatkozó oly módosítása, mely kívül esnék a társaság tervezetében megállapított célok és üzletágak keretén, a tervezetből az alapszabályokba átvett intézkedés lém eges módosítását jelenlené, ami a KT. 179. ^-a értelmében közgyűlési határozattal sem eszközölhető. Budapesti tábla 2798/1906. Hitelj. Dtár I. 112.1.— Nem lényeges változtatás : lovasét helyett villamosvasút. Dtár III. f. XII. 341. 1., saját kezelésben tartott gyár bérbeadása. Dtár III. f. XXII. 143.1. — V. ö. az alábbi 57. és ö8. sz. 57. Lényegében nem ellenkezik a tervezettel, hogy olyan vállalatot, melyben való részvétel a tervezetből az alapszabályokba átvett intézkedés szerint szabad, a részvénytársaság önállóan folytasson. Az alapszabályokba felvétele a részvényesek érdekeit nem sérti, de a társaság tervezetében megállapított célok és üzletágak keretén nem esik kívül, ha a malomvállalat üzletkörébe akár saját, akár bérelt ingatlanokon mezőgazdaság és állattenyésztés folytatását és ezzel összefüggő ügyletek lebonyolítását is felvette. (Budapesti kir. ítélőtábla 1921 okt. 22-én. 6. P. 7077,1921. sz.) A kir.. ítélőtábla: Az elsőbíróság végzésének egyedül neheztelt megsemmisítő rendelkezéseit megváltoztatja, az 1921 jún. hó 19-én tartolt rendes közgyűlésnek az alapszabályok 3. §-át módo-