Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

80 Hiteljogi Döntvénytár. Eszerint a jogszabály szerint a biztosítási szerződés, ha a biztosított tárgyak abból a helyiségből, ahol a szerződéskötés idején el voltak helyezve, bármi okból más helyiségbe vitelnek át. a szerződés joghatályát veszti, s az ekként törvény szerint megszűnt szerződés csak az esetben lép ismét hatályba^fia a biztosító társaság a helyiségváltoztatás bejelentése és tudomásul vétele után, a biztosítás folytatására kifejezetten késznek nyilatkozott. Ez azonban a jelen esetben meg nem történt, sőt alperes az A), F) és D) alatti levelek szerint a szerződést megszűntnek jelentette ki, következésképen a szóbanforgó biztosítási szerződés joghatályában fennállónak nem tekinthető. A biztosítási feltételek közt nincsen oly kikötés, hogy ha az ingók más helyiségbe áthelyezése bejelentetett és az alperes a szerződés megszüntetése tekintetében nem nyilatkozik, a biztosítási szerződés a biztosított ingók áthelyezése esetén is joghatályában tovább fennmarad. A biztosítási feltételek 9. ,^-nak utolsó bekezdése ugyanis csupán akkor kötelezi az alperest írásbeli értesítésadásra, ha a biztosított a fellételek 9. §-nak utolsóelőtti bekezdése értelmében a szerződéskötés idején lévő helyiségben elhelyezett ingókra nézve a biztosított akaratától függetlenül beállott, a veszélyességet könnyen felismerhető módon fokozó körülmények kötelességszerű bejelentése után a szerződést szünetelőként tovább fenntartani nem hajlandó. Ennek az előírt írásbeli értesítésnek elmulasztása tehát csak azt eredményezi, hogy a biztosítási szerződés, a feltételek 9. §-nak 3. pontja értelmében szünetelőként tovább fennmarad, azonban az értesítés elmulasztásából nem vonható arra következtetés, hogy alperes a máskülönben törvény szerint joghatályát vesztett szerződést, az ingóknak más helyiségbe áthelyezése dacára, fenntartani kívánja. Az a kérdés pedig, hogy a peres felek által kötött biztosítási szerződés szünetelőnek tekintendő-e vagy sem, a felperes perbeli kijelentése folytán, a jelen per tárgyául nem szolgál. Minthogy ezek szerint a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett annak kimondásával, hogy a biztosítási szerződés a biztosítva volt ingóknak más helyiségbe átvitele dacára is joghatályosan fennáll: a felülvizsgálati kérelemnek helyet adva, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni, felperest alaptalan keresetével elutasítani kellett. = A gyakorlat összeállítása Dárday—Tury IV. B. 393. I.