Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

//iteljogi Döntvénytár. 75 48. Az 1700/1920. M. E. sz. rendelet 9. §-ának má­sodik bekezdése tiltja ugyan a pénztári elismervé­nyen alapuló követelésnek élők között jogügylettel való átruházását; ez az intézkedés azonban nem zárja ki annak bírói Ítélettel leendő megállapítását, hogy a pénztári elismervényen alapuló követelés nem az abban megnevezettet, hanem mást illet meg. (Kúria 1921 szept. 14. P. IV. 1278 1921. sz.) A kir. Kúria: Az alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel el­utasítja, ellenben a felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad és a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja akképen, hogy az alpereseket végrehajtás terhe mellett arra kötelezi, hogy a fel­peresnek, az alperesek részére felperes által kiadandó 38,310 koronáról szóló ((Pénztári elismervény)) ellenében 38,310 korona tőkét, ezután 1920 március 18. napjától járó 5% kamatot. Indokok: Az 1700 1920. M. E. sz. rendelet 9. § ának má­sodik bekezdése tiltja ugyan a pénztári elismervényen alapuló követelésnek élők közölt jogügylettel való átruházását ; ez az intéz­kedés azonban nem zárja ki annak bírói ítélettel leendő1 meg­állapítását, hogy a pénztári elismervényen alapuló követelés nem az abban megnevezettet, hanem mást illet meg. Az irányadó tényállás szerint az alperesek a felperesnek 76,620 koronával tartoztak és e tartozásuk kiegyenlítésére 1920 március 18-án ugyanilyen összegű, lebélyegzetten, az osztrák­magyar bank állal kibocsátott bankjegyet adtak át a felperesnek. Úgy de 1700 1920. M. E. sz. rendelet 1. §-a szerint az osztrák-magyar bank által kibocsátolt 10 koronát meghaladó értékű bankjegyek 1920 március 18. napjától kezdve már megszűntek magyar lebélyegzés nélkül törvényes fizetési eszközök lenni, azokat tehát a felperes fizetésül elfogadni nem volt köteles, ennélfogva ezeket a bankjegyeket az alperesek felperes felhívására lebélyeg­zett bankjegyekre kicserélni tartoztak. Azonban az irányadó tényállás szerint az alperesek az át­adott bankjegyeket felhívásra sem cserélték ki lebélyegzett bank­jegyekre, mire azok lebélyegzését — nehogy teljesen értéktele­nek legyenek — a felperes eszközöltette. A lebélyegzés alkalmával azonban a bankjegyek névértéké­nek felét, vagyis 38,310 koronát visszatartották, minek folytán a felperes követelésének csak felét kapta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents