Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)
Tartalom mutató. XIII Árdrágítás. 20. Aki nem bejegyzett kereskedő, hanem csak ügynöki ipar folytatására bír iparengedéllyel: az 1916 : IX. tc. rendelkezéseinél fogva boroshordóknak továbbeladás végett, nyerészkedésre való vételével és eladásával hivatásszerűen vagy hivatásából folyóan nem foglalkozhatik.._ .... „ .._ .... .._ ._ _ 31 75. A hordó közszükségleti cikknek tekintendő. 1910 : IX. tc. életbelépte után közszükségleti cikkeknek forgalombahozatalával büntetlenül csak oly kereskedő foglalkozhat, aki ily ügyletekkel már a törvény életbelépte előtt is hivatásszerűleg, vagyis akként foglalkozott, hogy iparigazolványa s illetve az ebben meghatározott üzletköre egyenesen az ily cikkekre, vagy az ezekkel rokontermészetű tárgyakkal való kereskedésre szólott. (1884: XVII. tc. 47. §.) Bor- és hordóügynöki igazolvány nem jogosít hordók forgalombahozatalára és azokkal való kereskedésre 1-J4 76. Az 1916: IX. tc. 1. j-ának harmadik bekezdése értelmében büntetlenül csak az olyan kereskedő közvetíthet e törvény hatálybalépte után közszükségleti cikkeket, aki ezzel már e törvény életbelépte előtt legális módon, hivatásszerűleg, vagyis akként foglalkozott, hogy iparigazolványa, illetőleg ebben meghatározott üzletköre egyenesen ilyen cikkekkel vagy azokkal rokontárgyakkal való kereskedésre szólott (1884: XVII. tc. 47. §-a); az a kereskedő, aki ennek a törvénynek az életbelépte előtt legálisan (hivatásszerűen) nem foglalkozott sertéskereskedéssel, illetve erre vonatkozó közvetítéssel, a törvény életbelépte után erre — minthogy közszükségleti cikkről van szó — csupán hatósági engedély megszerzésével válhatott jogosulttá 125 Lánckereskedés. 59. A közszükségleti cikknek a termelőtől a fogyasztóhoz juttatásánál a közbenső kereskedők hosszú láncolata nyilvánvalóan szükségtelen ós egyenesen a közérdekbe ütköző mértékben drágítja a fogyasztó által fizetendő vételárt; az ilyen láncolatos kereskedés tehát a 3678 1917. M. E. sz. rendelet 27. §-ában foglalt büntető rendelkezés hatályba lépését megelőző időben is a közrendbe s a jó erkölcsökbe ütközött,,. „ .._ 103 71. A 3678,1917. M. E. sz. rendelet 27. §-ában körülírt bűncselekménynek alanya a hivatásos kereskedő is lehet és pedig még abban az esetben is, ha a megkötött ügylet üzleti körébe tartozik, feltéve, hogy ügyletében egyébként a törvényes rendelet által tiltott árdrágító-visszaélés ismertetőjele feltalálható. Már pedig, amidőn bizományos újból bizományosnak adott el árút. nvilvánvaló, hogy a két bizományos között megkötött ügylet oly közbeeső kereskedés volt, amely az árúnak a kereskedelmi forgalomban a fogyasztóhoz való jutását nyilvánvalóan szükségtelenül akadályozta ós ezzel természetesen a közvetítők várt hasznára tekintettel az árak felesleges megdrágulását idézte elő 121 72. Elköveti a láncolatos kereskedés kihágását az a nagykereskedő, aki a tűzifát az erdőtulajdonostól veszi és nagykereskedőnek adja tovább - ._ ... ~~ ~~ ~~ — ~ — ~~ — 1-2 73. Az a körülmény, hogy a vevő a vételi ügyletet nem azzal a szándókkal vagy célzattal kötötte, hogy az így vett árút til-