Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Hiteljogi Döntvény tár. az így vett árút tiltott jogügylet álján tovább el­adja, hanem csak utóbb kötött ilyen tiltott tovább­eladási ügyletet, nem változtatja meg az érvénye­sített elmaradt haszonnak tiltott jogügylet nem telje­sithetéséböl származását s így ez az említett körül­mény a kárkövetelés elbírálásánál nem bír jogi jelen­tőséggel. Aki az általában közszükségleti cikknek tekintendő hordóknak a fogyasztóhoz juttatását nyil­vánvalóan szükségtelen közbeneső kereskedéssel esz­közli, vagyis a hordókat nem a fogyasztónak, hanem közbeneső más kereskedőnek adja tovább, ezkel 3678/1917. M. E. sz. rendelet :;7. §-ába ütköző tila­lom ellen vét. (Kúria 19i>0 okt. 24. P. IV. 2012 1920. sz.) 74. A 3678 1917. M. E. sz. rendelet 13. fában fel­sorolt közszükségleti cikkek között a boroshordók megemlítve nincsenek, a ?t. '§. értelmében tehát fel­peres külön hatósági engedély nélkül is jogosítva volt a boroshordókkal való kereskedésre. (Kúria 1920 okt. 13. P. IV. 194.°. 1920. s 75. A hordó közszükségleti cikknek tekintendő. Az 1916: IX. tc. életbelépte után közszükségleti cikkek­nek forgalombahozatalával büntetlenül csak oly ke­reskedő foglalkozhat, aki ily ügyletekkel mára tör­vény életbelépte előtt is hivatásszcriíleg, vagyis akként foglalkozott, hogy iparigazolványa s illetve az ebben meghatározott üzletköre egyenesen az ily cikkekre, vagy az ezekkel rokontermészetű tárgyakkal való kereskedésre szólott. (1884-: XVII. tc. 57. §.) Bór-

Next

/
Thumbnails
Contents