Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)
Hitetjogi Döntvénytár. 117 magán a tartam-kocsikban eszközöltessék, s így ez az ügylet a szoros értelemben vett fuvarozás körén kívül esik és csupán a V. U. Sz. 61. S-ának 1. pontja szerint létesülő fuvarozási szerződésnek külön mellékügyleteként minősül. Ebből folyóan a KT.nek a fuvarozási kényszer elvéből folyó az a rendelkezése, hogy a vasút a törvényen alapuló felelősségét külön megállapodással nem korlátozhatja, illetve nem zárhatja ki. erre nem vonatkoztatható, hanem erre nézve a vasutat is az a szerződési szabadság illeti meg, amelyei a magánjog a szerződő feleknek általában megad és amelynek értelmében a telek a magánjog általános elveinek korlátain belül szerződésük feltételeit teljes szabadsággal állapíthatják meg. Ezek alapján a felelősségnek a szerződés 14. §-ában történt kizárása joghatályos s így az alperesi \asulat a kifejtetleknél fogva a kereseti kocsik elterelése által, esetleg okozott károkért felelősség nem terheli, a törvényszék a felpereseket alaptalan keresetükkel elutasította és őket, mint pervesztesekel a l'p. 124. és í-2o. i^-ai folytán a perköltségek megfizetésére és pedig a l'p. 429. §-ára figyelemmel egyetemlegesen kötelezte. (1919. évi febr. 17. P. 33,373 1918. sz.) A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőbíróság ítéletében helyesen megállapított, egyébként meg sem támadott tényállást a kir. ítélőtábla is elfogadta. A lényállás alapján magáévá tette a kir. ítélőtábla az elsőbíróság jogi (hintését is a megtámadott ítéletben kifejtett helyes indokoknál fogva és főleg azért, mert szem előtt tartva a 2. ' alatti szerződés 14. pontját, ameh szerint díjmentesen szállított üres kocsinak elterelése esetében a felperesek kártérítésre nem tarthatnak igényt és ilyen igényekről az alperessel szemben lemondanak, nem lehet kétséges, hogy a kocsik elterelése egymagában nem szolgálhat alapul arra. IIOIÍV az abból keletkezett kárért az alperes felelősségre legyen vonható, hanem csak akkor, ha a felperesek oly lényeket tudnak felhozni, amelyek alkalmasak arra. hogy e szerződéses feltétel melleit, illetve annak ellenére is az alperes felelősségét vonják maguk után. így nevezetesen, ha kimutatják és bizonyítják, hogy az elterelést az alperes kötegeinek oly lénye, magatartása \agv mulasztása okozta, amelyből az alperes közegeinek szándékos eljárására vag) vétkes gondatlanságára kell következtetni. Felperesek e részben arra az eredményre utaltak, amit az elterelés maga után vont. Maga az eredménj azonban, amit az elterelés okozott, t. i. az elszállításra váró árúban beállóit kár ih