Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)
no UUeljogi Döntvénytár. üzleti korlátozása helyileg kisebb területre és nem túl bosszú időre terjed. Ebből* a jogi álláspontból fölyólag a felperes kártérítési követelésének első alapjakén! előadott alább részletezett helyileg és időbelileg korlátozott versenytilalom érvényességéhez kétség nem fér. Ugyanis a felperes a fellebbezési tárgyalás jegyzőkön) ve (Pp. 402. §.} szerint előadott fellebbezésében kereseti tényállítását oda módosította, hogy az alperes a Szegeden Károlyi-utca 4. szám alatti élelmiszerüzletének a felperesre a C) alatti okirattal történt átruházása alkalmával esak arra vállalt kötelezettséget, hogy Szegeden élelmiszerüzletet hat hónapig nem fog nyitni. Ha tehát ily versenytilalom ki lett kötve, az alperes pedig ezt új üzlet nyitása által megszegte ; a Kúria jogi álláspontja szerint alperes kártérítéssel tartozik. Tévedett ennélfogva az anyagi jogszabály alkalmazásában a fellebbezési bíróság akkor, amidőn az utóbb érintett korlátozást a kereskedelmi szabadság elvébe ütközőnek ismerte föl és helytelen jogi álláspont elfoglalása mellett .a felperes tényállításának bizonyítására felajánlott tanubizon) ítást mellőzte. Attól a kérdéstől függetlenül, hogy az üzlelátruházáskor fe'peres az üzletátadó alperessel szemben a versenytilalmat kikötötte, kétségkívül az üzleti tisztesség elveibe ütközik és így kártérítésre kötelez az az eljárás, amely szerint alperes üzleti alkalmazottai a felperesre átruházott régi üzlet elől az üzlet ren des vevőközönségét az alperes újonnan nyitott üzletébe elcsalogatták. Már pedig a fellebbezési bíróság által a Pp. 507. §-a alapján az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott, meg nem támadott tényállás szerint az alperes üzleti alkalmazottai az átadott üzlet közelében ácsorogva, az átadott üzlet rendes vevőközönségeként szereplő francia katonákat valóban az alperes újonnan nyitott üzletébe vitték. Ebben a tényállásban előadottak teljesen kimerítik az úgynevezett tisztességtelen (illojális) verseny fogalmát. A fellebbezési bíróság ítéletében ezzel a jogelvvel szemben megnyilvánult jogi álláspont teljesen téves. Hangsúlyozza a Kúria, hogy különösen téves a fellebbezési bíróság ítéletében a fenti tényálláshoz fűzött az a kijelentés, amely szerint a Tábla nem találta azt bizonyítottnak, hogv az üzleti vevőkör elesalogatására irányuló ténykedés az alperes tudtával történt. A Kúria megítélése szerint ez a kijelentés nyilván helytelen ténybeli következtelésen alapul (Pp. 534. §.). A főnök és alkalmazott viszonyánál fogva ugyanis nem szükséges annak a kimutatása, hogy a fonok ily ténykedésre egyenes utasítást adott alkalmazottjának. Mert a főnök kártérítési felelőssége akkor is
