Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

104 Hiteljogi Döntvénytár. által fizetendő vételárt; az ilyen láncolatos kereskedés tehát a 3678 1917. M. E. sz. rendelet 27. §-ábarr foglalt büntető rendelkezés hatályba lépését megelőző időben is a közrendbe s a jó erkölcsökbe ütközött. (Kúria 1920 június 1. P. IV. 861/1920. sz.) A m. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adr a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest a fellebbezési bíróság által megítélt 9000 K és jár. iránti keresetével is elutasítja. indokok: A felperes által a keresethez F) alatt csatolt levél szerint az alperes eladója azt közölte az alperessel, «hogy a minisztérium neki néhány vagon gouda-sajtot stornírozott, de reméli, hogy az árút más oldalról meg fogja kapni)). Ebből a levélből kitűnik, hogy alperes olmützi részvénytársaság a per adatai szerint Hollandiából vagy Svájcból behozandó sajtot nem a gyárostól, de nem is valamely hollandiai vagy svájci kereskedőtől, hanem már egy másik ausztriai kereskedőtől vásárolta, akit az alperes M. Alajos olmützi kereskedő személyében, a per során meg is nevezett. A meg nem támadott tényállás szerint alperes a sajtot «S. testvérek)) székesfehérvári cégnek adta el, aki a kötést magasabb áron a felperes részvénytársaságra ruházta át, amely viszont K. és M. alatti levelei szerint ismét más kereskedőknek adta azt tovább. Ekként nem vizsgálva, hogy az árú Hollandiából vagy Svájcból hány kézen keresztül jutott volna alperes olmützi eladójához és hogy felperes vevői azt már a fogyasztóknak vagy pedig újból más kereskedőknek adták volna-e tovább, az eddigi tényállásból is nyilvánvaló, hogy az árú átruházása valóságom átadás és átvétel nélkül egymásután öt közbenső kereskedő között ment végig, akiknek láncolatában felperes a sorrend szerint negyedik helyen van. A közszükségleti cikknek a lermelőtŐl a fogyasztóhoz juttatásánál a közbenső kereskedők ily hosszú láncolata nyilvánvalóan szükségtelen és egyenesen a közérdekbe ütköző mértékben drágítja a fogyasztó által fizetendő vételárt; az ilyen láncolatos kereskedés tehát a 3678 1917. M. E. sz. rendelet 27. §-ában foglalt büntető rendelkezés hatályba lépését megelőző időben is a közrendbe s a jó erkölcsökbe ütközött; amiből folyólag az ilyen árdrágító visszaélésben résztvevőnek, az ügylet nem teljesítése miatti árkülönbözet, mint lényegileg elvont haszon megtérítése iránti-igénye bírói védelemre nem számíthat.