Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

80 Hiteljogi Döntvénytár. «freibleibend» ajánlatot csak annyiban módosította, hogy az eladó lemondott arról a jogáról, hogy az utazási engedély megszerzésére és a hordók megtekintésére szükséges idő lejárta előtt a hordókat másnak eladhassa, de nem kötelezte magát arra, hogy a hordókat az eredetileg kötelezettség nélkül megjelölt árban el is fogja adni. (Kúria 1919 febr. 7. P. IV. 6230/1918. sz.) A magyar Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Az alperes által 1917 július hó 6 árr a felpereshez intézett 2. p. alatti eladási ajánlat az árúnak és az árnak pontos megjelölését tartalmazza ugyan; de — amint ezt a felperes felülvizsgálati kérelmében maga is elismeri — az alperes ugyanebben az ajánlatban az elhatározási szabadságot a maga részére a c(freibleibend» kifejezéssel teljesen fenntartotta. Ezután a felperes — a megállapított és meg nem támadott tényállás szerint — 1917 július 9-ikén kelt 3. p. a. táviratával sürgönyválaszt kért az alperestől arra nézve, hogy meddig állja a szavát, mert neki a Leibachban lévő hordók megtekinthetése végett utazási engedélyről kell gondoskodnia, mire alperes az E) alatti távirat szerint ezt válaszolta: (dmpegniere Ihnen wunschgemáss für raschester Passbesorgung)). Felperes felülvizsgálati panasza szerint eljárási és jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság, midőn a kereskedelmi és iparkamara, valamint a budapesti árú- és értéktőzsde szakvéleményei beszerzésének mellőzésével, azt állapította meg, hogy az alperes által eredetileg kötelezettség nélkül tett ajánlat az E) alatti távirat által sem lett kötelezővé. A panaszolt eljárási szabálysértés azonban nem forog fenn, mert a hivatkozott szakértőiestületek meghallgatása nélkül is kétségtelen, hogy az dmpegno)) kifejezés a kereskedelmi forgalomban általában véve, bizonyos lekötöttséget jelent; azt azonban, hogy a fennforgó esetben ez a lekötöttség mire vonatkozik, s hogy ennek mi a terjedelme, nem a szakértő testület, hanem egyedül a bíróság hivatott, az irányadó tényállás teljes tartalma alapján, megállapítani. Minthogy pedig a kereskedelmi ügyietek megbírálásánál és értelmezésénél — a KT. 265. §-a szerint — nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata szolgál irányadóul; minthogy 3. p. alatti táviratában