Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

fJiletjogi Döntvénytár. jogi álláspont azonban téves. A részvénytársaság vezérigazgatójának a KT. 193. és 43. §-aiból kifolyó jogköre különös meghatalmazás nélkül a társasági ügyek vitele tekintetében csak azokra az ügyletekre terjed ki, melyek a társaság rendes ügyvitelével járnak és csak azokra a jogcselekményekre, amelyeket a mindennapi ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szükségessé tesznek. A vezérigazgatónak, mint kereskedelmi meghatalmazottnak a jogkörébe azonban ingatlanok adás-vétele nem tartozik, azokról különös meghatalmazás nélkül a részvénytársaságot kötelező hatállyal rendelkezni jogosítva nincsen. Jelen esetben olyan ingatlanok elidegenítéséről van szó, amelyek az alperesre nézve nagy értéket képviselnek, tehát az alperes társaság anyagi érdekeit mélyen érintik s azért azoknak elidegenítése a mindennapi rendes ügyvitel körébe nem vonható, oly fontos ügyletet képez, melyre nézve a vezérigazgatónak ahhoz, hogy az alperest kötelező hatállyal eljárhasson, különös meghatalmazásra van szüksége. Az alperesi alapszabályoknak 29. § a világosan kimondja, hogy ingatlanok szerzése, elidegenítése körüli intézkedések kizárólag az igazgatóságnak vannak fenntartva. Igaz ugyan, hogy B. H. vezérigazgató a XXXVIII. szám alatti kérvényhez, csatolt cégjegyzékkivonat szerint egyszersmind igazgatósági tagja is az alperes cégnek, de mini ilyen is az alperest kötelező hatályú nyilatkozatot csak az igazgatóság utólagos jóváhagyásának feltételével tehetne, ami hogy megtörtént volna, bizonyítva nincsen. Arra sincs adat, hogy az alperes igazgatósága tudomásssl bírt volna azokról a kijelentésekről, amelyeket B. H. vezérigazgató a felperesnek tett és az ellen nem tiltakozott, Minthogy ezek szerint B. H. vezérigazgatónak kijelentései különös meghatalmazás nélkül, illetve az igazgatóságnak hozzájárulása nélkül az alperes részvénytársaságra nézve kötelező hatállyal nem bírnak: a másodbíróság ítéletét megváltoztatni és az elsőbíróság ítéletét az itt felhozott okokból és az ezekkel nem ellenkező elsőbírósági indokok alapján helyben hagyni kellett. * ¥ - V. ö. Hitelj. Dtár VII. 112., 132.; X. 251. sz. esetekkel. 28. A részvénytársaság fióktelepének további fióktelepe nem lehet, ennélfogva a külföldi részvénytársaság egyik fióktelepének képviselősége a másik