Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)
tíiieljoyi Döntvénytár. ságának egyik feltételéül a biztosított által benyújtott ajánlat elfogadását jelöli meg s kimondja, hogy az ajánlat elfogadottnak tekintetik, ha az igazgatóság vagy a kötvénykiállításra jogosult képviselőség az ajánlatot ennek vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasította, nyilvánvaló, hogy több éves biztosításnál az egyes években a biztosítási szerződés hatálya az évenként benyújtani kötelezett ajánlat elfogadásához, tehát az alperes biztosító szabad elhatározása körébe eső tényhez van kötve, amiből okszerűleg következik, hogy a felperesnek az az érvelése, hogy az alperes a felperes évenként megismétlődő ajánlatát visszautasítani jogosítva nem lévén, a biztosítás hatálya az ajánlat megtételével, vagyis ebben az esetben 1916 ápr. 22. napján beállott, jogszerű alappal nem bír, miért is felperesnek idevonatkozó panasza alaptalansága miatt tekintetbe nem jöhetett. A megállapított s meg nem támadott tényállás szerint a felperes ajánlata az alpereshez 1916 ápr. 26-án érkezett be, a jégverés pedig a biztosított terményeket 1916 ápr. 23. napján délután érte. Meg van állapítva, hogy felperes az 1916 ápr. 22-én feladott ajánlatát nem egyenesen az alpereshez, hanem ügynökéhez a Magyar mezőgazdák szövetkezete budapesti céghez küldötte be, az ufóbbi azonban az ajánlatot az alpereshez csak 1916 ápr. 25. napján továbbította posta útján. Meg van továbbá állapítva, hogy a Magyar mezőgazdák szövetkezete kötvénykiállítási jogosultsággal nem bírt. Erre a tényállásra tekintettel helyesen vonta le a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést, hogy a biztosítási szerződés hatálybalépésének kezdetére vonatkozó jogkérdés elbírálásánál a felperes ajánlatának a Magyar mezőgazdák szövetkezetéhez történt beérkeztének időpontja figyelembe nem vehető, mert a kötvényfeltételek 9. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy az ajánlat elfogadása esetén a biztosítás azon a napon déli 12 órakor kezdődik, amely napon az ajánlat az igazgatósághoz, vagy a kötvény kiállítási joggal felruházott képviselőséghez beérkezett, okszerűleg következik, hogy az ajánlatnak a kötvénykiállítási joggal nem bíró Magyar mezőgazdák szövetkezetéhez történt beérkezte a kockázatviselés kezdő időpontjának meghatározására befolyással nem bírhat, hanem erre nézve egyedül az az időpont jöhet tekintetbe, amikor az ajánlat az alperes szövetkezethez beérkezett, minélfogva az a késedelem, amely abból származott, hogy felperes az ajánlatot nem közvetlenül az alpereshez küldte be, egyedül a felperes terhére esik. Az erre vonatkozó panasz tehát szintén alaptalan. A tényállás szerint a biztosítási kötvényben a biztosítás hatálybalépésének kezdete naptárszerűleg (1916 ápr. 25.) meghatá-