Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

18 Huei/'jyi Döntvénytár. felperes által kötött vételügylettől a bírói segélyt megtagadta, jóllehet, az ügylet még az 4916: IX. tc. létrejötte előtt keletkezett és eljárási szabályt sértett, amidőn iratellenesen és az ügy kimeríiő tárgyalása nélkül állapította meg azt a tényállást hogy felperes az ügyletet nemcsak saját nevében, hanem saját maga részére és árdrágítási szándékkal kötötte meg, jóllehet felperes már keresetében előadta, hogy az ügyletet F. S. k—i nagykereskedővel társulva kötötte meg, és jóllehet a továbbeladással elérni szándékolt, alig 25%-os ártöbblet nem haladja meg a szokásos polgári hasznot. Felperes panaszai alaptalanok. Mert ott, ahol az árú nem közvetlenül, hanem a közvetítő kereskedők és ügynökök egész láncolatán keresztüljut a termelőtől, illetve a gyárostól a nagykereskedőhöz és innen a kiskereskedőhöz, a közérdekbe ütköző, aránytalan árdrágítást nem annyira az egyes közvetítők által egyenkint és külön-külön elért haszon nagysága, mint inkább az áremelkedésnek a közvetítők nagy száma folytán beálló többszörösödése idézi elő. Közömbös tehát az a körülmeny, hogy a felperes nyeresége egymagában még nem haladta volna meg a szokásos polgári hasznot; és mert, ha meg is állapíttatnék, hogy F. S. rövidárúnagykereskedő a szóbanforgó vételi ügylejnél társa volt, ez sem változtatna azon, hogy a felperes, aki saját kereseti előadása szerint nem nagykereskedő, hanem ügynök és aki egy egész waggon gyufát saját nevében vásárolt az ugyancsak ügynökösködő alperestől, ennek az árúnak az árát az ő közbelépésével mindenesetre jobban drágította meg, mint ha a nevezett nagykereskedő azt saját nevében, egyedül vásárolta volna, és a haszonban a -felperessel nem kellett volna osztozkodnia. Minthogy pedig a termelésnek, feldolgozásnak és szállításnak a világháború folytán beállott nagy nehézségei a fogyasztó nagyközönség megélhetését már önmagukban is tetemesen megdrágították ; és minden olyan további mesterséges árdrágító tényező közbelépése, amelyre a közszükségleti cikkek forgalmát lebonyolító kereskedelemnek semmi szüksége nincs, nemcsak felesleges, hanem a mostani háborús viszonyok között egyenesen a közérdekbe és a jó erkölcsökbe ütközik; az ily természetű jogügylet teljesítése, illetve az arra alapított vagyoni előnyök kikényszerítése végett pedig a bírói segélyt akkor is meg kell tagadni, ha külön törvény erről nem intézkedik; ugyanezért a felperes árkülönbözeti követelését az a körülmény sem teszi bíróilag érvényesíthetővé, hogy az a törvény, mely az árdrágító visszaéléseket büntetendő cselekményeknek nyilvánította, csak a kereset alapjául szolgáló ügylet létrejötte után keletkezett.