Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)
-24 Hiteljogi Döntvénytár. gában valamely újabb megállapodás elismerését, hanem a felperes ebben a levélben csak a háború által előidézett szállítást nehézségekkel kívánta igazolni a szállítás körül felmerült pontatlanságot s ebből az alkalomból jelentette ki egyoldalúan, hogy habár a levél kelte idején fennálló viszonyok között a szerződési árra ráfizet, nem bolygatta és nem is togja bolygatni a kötést. Ezt a kijelentést azonban egybevetve a levél egész tartalmával és az érintett előzménnyel, abból csak azt lehet megállapítani, hogy felperes a szerződést a már egy év óta tartó háború alatt kialakult magasabb előállítási árak mellett is teljesíteni akarta, de külön megállapodás hiányában nem lehet okszerűen következtetni arra, hogy felperes a háborús kockázatot ellenérték nélkül és kötelezően arra az esetre is magára vállalta volna, ha a következő években az előállítási árak további aránytalan felszökkenése folytán a teljesítésnek gazdasági lehetetlenülése állana be. Ezek szerint a fellebbezési bíróság a •/. alatti levélben foglalt kijelentésnek helytelenül tulajdonított olyan joghatályt, mintha felperes eleve lemondott volna arról, hogy gazdasági lehetetlenülés címén a szerződés hatálytalanítását egyáltalán kérhesse. De alaposnak találta a kir. Kúria a felperesnek azt a panaszát is, amely szerint a fellebbezési bíróság helytelenül jutott arra a jogi következtetésre, hogy a szakértő véleménye alapján megállapított előállítási összes költségek közül az értékcsökkenés és kopás címén való leírási, valamint az irodai költségek a veszteség kiszámításánál mellőzendők volnának s ezzel kapcsolatban helytelen az a jogi következtetés is, hogy gazdasági lehetetlenülés fenn nem forog. Valamely vállalati szerződés jövedelmező voltának megállapítása végeit ugyanis nemcsak a szállítandó árúcikk nyersanyagának beszerzési és feldolgozási költsége, tehát nemcsak a szorosan vett előállítási költség, hanem azoknak az üzleti költségeknek az aránylagos része is figyelembe veendő, amely költségek az üzlet vagy üzem állandó vitelével merülnek fel, mert enélkül a nyereség vagy esetleges veszteség a dolog természete szerint ki sem mutatható. Nem helyes ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, amely szerint az utóbb említett költségeket az adott esetben mellőzendőnek találta. Erre való tekintettel a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás s illetve elfogadott szakvélemény alapján, nemcsak azt a ténykörülményt kellett figyelembe venni, hogy a felperes részéről szállítani kötelezett szénsavnak • kg-kénti előállítási ára a*/.v alatti levél kelte (1915 augusztus 15.) után, 1916-ban, vagyis a szerződés második évében 9-25 f-ről 1718 f-re, mintegy
