Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

Hiteljogi Döntvénytár. ként 54 K értéket képviselhetett, csak arra szolgálhat alapul, hogy az eltüzelt iának a felperes által állított ölenkénti 48 K értéke bizonyítottnak vétessék, de nem képezhet törvényszerű alapot arra, hogy a telperes részére ezen címen az általa követelt ölenkénti 48 K-nál magasabb összeg ítéltessék meg : ezeknél fogva a kir. Kúria a felperes részére az eltüzelt 3 öl iáért ölenként csak 48 K-t, vagyis összesen 144 K-t s ekkénl 18 K-val kevesebbet ítélt meg, mint amennyit e címen az alsóbíróságok a telperes részére megítéltek. A felperes továbbá nem is állította, hogy neki a kérdéses gép őrzése körül kiadásai voltak és hogy azok milyen címen és minő összegben merüllek volna fel, hanem keresetének tartalma szerint őrzési díj fejében kérte a gép őrzéséért naponként 3 K ban felszámított összeget megítélni, amely követelését aztán az elsőbíróság ítélete elleni fellebbezésében 500 K átalányösszegre leszállította. Ebből íolyóan helyes ugyan az alperesnek az az álláspontja, hogy a telperes részére őrzési költség, vagyis kiadás cimén, amely címen a másodbíróság a teiperes részére 500 K-t ítélt meg, semmi sem ítélhető meg; azonban az a további alperesi érvelés, hogy miután a KT. 284. §-a felperesre, mint nem kereskedőre, nem alkalmazható, a felperes részére őrzési díj sem lenne megítélhető, helyet álló alappal nem bír. A KT. 284. § ának rendelkezése ugyanis nem zárja ki azt, hogy a felperes a KT. 1. §-a értelmében ebben a tekintetben irányadó általános magánjogi szabályok szerint őrzési díjat követelhessen. Az általános magánjogi szabályok szerint az, aki más részére, vagy érdekében valamely szolgálatot teljesít, ezért a szolgálatért, ha a körülmények szerint nem lehet feltenni, hogy a szolgálatot díjtalanul akarta végezni, megfelelő díjat követelhet. Már pedig a fennforgó esetben nem lehet kétséges, hogy a felperes a kérdéses gépet, — amellyel az alperes a jogosan történt rendelkezésére bocsátás dacára nem rendelkezett, — a KT. 347. §-ánál fogva is az alperes részére és érdekében őrizte és őrzi s hogy az adott körülmények szerint nem lehet feltenni, hogy a felperes erre a szolgálatra díjtalanul vállalkozott. A felperes tehát az őrzési szolgálatért díjat követelhet az alperestől. Ennek a díjnak összegét a kir. Kúria, figyelemmel arra, hogy a felperes nem adott elő tényállást arra nézve, hogy a gépet milyen helyiségben tartja és hogy annak őrzése különös gonddal, vagy fáradsággal járt volna, hogy tehát ebből folyóan az fogadandó el, hogy a felperes a gépet az e téren szokásos mód szerint gazdasági épületeinek valamelyikében tartja és hogy annak őrzése különös gonddal és fáradsággal nem jár; és figye-