Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

70 Hiteljogi Döntvénytár. az alperes, hogy a vitás kérdés jogerős eldöntéséig a 17,500 K 68 f mint bírói letét gyümölcsözőleg kezeltessék. Az inkasszó nem egyéb, mint künnlevő követeléseknek harmadik személy részére megbízás alapján való behajtása. Ennek a megbízási jogviszonynak tartalmából önként következik, hogy a behajtott követelés nem a megbízott, hanem a megbízó tulajdonává lesz. Ez a jogi eredmény nem változott a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított ama tény következtében, hogy felperes az alperesnek az inkasszótartozásaira és váltótartozásaira együttesen és egy összegben meghatározott részletfizetési kedvezményt nyújtott. Es miután egyedül az inkasszótartozásként jelentkező 17,500 K 68 f-t, mint a íelperest megillető követelést a részletfizetési kedvezményre való utalás és a maga javára vonatkozó mindén jogfenntartás nélkül s pusztán a felperes és a B. J. r.-t. között fennforogni vélt vitás tulajdonjog jogerős elbírálásáig terjedő időre helyezte bírói letétbe az alperes: helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az inkasszótartozásnak teljes összegben való bírói letétbe helyezésével alperes teljesíteni kívánt, a letétbehelyezés ténye tehát jogilag a teljesítésnek felel meg és ennek^következtében alperesnek a letett összeg feletti rendelkezési joga — a részletfizetési kedvezményt biztosító 2. alatti megállapodás dacára — megszűnt. A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelően indokolta azt, hogy az alperes által a sikkasztás miatti bűnvádi feljelentéssel fenyegetés bizonyítására felajánlott bizonyítást miért mellőzte. Alperesnek erre nézve felhozott panasza tehát szintén nem helytálló. Alperes a per tárgyát tevő összeget az 1916 szept. 22-én beadott kérvényével helyezte bírói letétbe, a Ke. 38,285/12/916. számú végzés tartalma szerint a csődönkívüli kényszeregyesség megindítása iránti kérvény pedig 1916 nov. 4-én adatott be, vagyis a teljesítést követő időben. A kifejtettek szerint a letétbehelyezés a felperes kereseti követelését kielégítő teljesítés tekintete alá esik. Már pedig a kényszeregyességi eljárás a dolog természeténél fogva csakis az annak megindításakor még ki nem egyenlített követelésekre terjedhet ki. Nem ütközik tehát jogszabályba a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a kényszeregyességi eljárás joghatálya az annak megindítását megelőzően bírói letétbe helyezett kereseti összeget nem érintheti. Ebből lolyóan alaptalanok az alperesnek a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást szabályozó 4070/915. M. E. sz. rendelet intézkedéseinek megsértésére vonatkozó panaszai is. Igaz ugyan, hogy a már hivatkozott végzés szerint felperes egyéb követeléseivel együtt a kereseti követelést is bejelentette