Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)
VI Tartalommutató. Közkereseti társaság feloszlása. 99. A KT. 100. §-ában említett azon lényeges feltevések közé, amelyek a közkereseti társaság megalakításánál szerepet játszanak, kétségtelenül hozzá tartozik annak a számbavétele is, hogy a társasági tagok mindenike befelé egymás irányában és kifelé az ügyfelekkel szemben olyan magatartást tanúsítson, amely a kereskedelmi forgalomban a kereskedői megbízhatóság és hűség felkeltésére alkalmas. Az alperesnek súlyos beszámítás alá eső vagyon elleni bűntett miatt törtónt elítéltetése már csupán erkölcsi hatásánál fogva is a kölcsönös bizalom megrendítésére ós a sikeres együttműködés lehetetlenné tételére szolgálhatván alapul, ilyen helyzetben felperes a társas viszony fenntartására jogosan nem szorítható _ _ _ _ _ .„185 Részvénytársaság. Részvénytársaságok különbözősége. 6. Különböző helyen székelő két hasonló nevű részvénytársaság egy- és ugyanazon jogi személynek az esetben sem tekinthető, ha mind a két részvénytársaságnak a részvényesei ugyanazok is .„„_____„_„ ... .... „ .„ m 10 Alaptőkefelemelés. 48. A közgyűlésnek az a határozata, amely szerint az elhatározott alaptőkefelemelés folytán kibocsátandó új részvények mikéntielhelyezését ós kibocsátási árfolyamuk megállapítását az igazgatóságra bízta, törvénybe nem ütközik „ ._. _ „ 91 Közgyűlési határozat megsemmisítése. 84. Alapszabályok részleges módosítása esetén nem szükséges a meghívóban a módosítandó szakaszok tüzetes megjelölése, hanem elég, ha a közgyűlés tárgyakónt «alapszabálymódosítás» jelöltetik meg _ _ „ ,L „- ~~ - - - - ~ - ~ - 160 31.1. A KT. 180. §-ában megjelölt bíróságnak a kereskedelmi törvényen alapuló felügyeleti és ellenőrzési hatásköréből folyó joga és kötelessége kiterjed arra is, hogyha valamely közgyűlési határozatot a törvénybe vagy az alapszabályokba ütközőnek talál, azt megsemmisítse ós a társaságot a szükségesnek talált megfelelő intézkedés megtételére ós új szabályszerű határozat hozatalára utasítsa. — II. A bíróság a mérleg mikénti felállítására és ebből folyóan arra, hogy a közgyűlés a mérleg megállapítása tárgyában milyen határozatot hozzon, egyenes utasítást nem adhat; hanem csak általánosságban azt követelheti meg, hogy a közgyűlósileg jóváhagyott mérleg szabályszerű legyen. — III. Célszerűségi szempontból helyesebb, ha a részvénytársaság részére nem a közgyűlés összehívására, hanem a közgyűlósileg jóváhagyott mérleg beterjesztésére tűzetik a bíróság által közvetlenül ellenőrizhető határidő _ „ 62