Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

54 Hiteljogi Döntvénytár. mény, hogy az egyik taggal szemben a jogsértést — tagsági fogok gyakorlásának megakadályozását — nem a másik fél személyesen, hanem meghatalmazottja követte el. (Kúria 1917 jan. 19. P. IV. 3163/1916. sz. a.) A kir. Kúria: B. M.-né felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja, az alperes viszontkeresete felett nem határoz. indokok: A felperes a fellebbezési bíróság előtt fenntartott keresete szerint 1914. évi júniusban B. M.-al szódavíz- és söriparüzlet folytatására közkereseti társaságot létesített. Az általános mozgósításkor úgy felperesnek, mint B. M.-nak hadba kellett vonulnia. Ennek folytán az üzletvezetést mindkét társasági tag B. M.-né ellenőrzése mellett egv könyvelőre és egy irodakisasszonyra bízta. Időközben B. M.-né az üzletvezetést fiával együtt magához vette s B. M.-né a felperest a KT. 83. §-ában körülírt jogainak a gyakorlásában akadályozza. Felperes ez alapon B. M.-né, mint a B. és társa cég közkereseti társaság meghatalmazottja és képviselője ellen indított keresetet és a keresetében B. M.-nét saját személyében annak a tűrésére kéri kötelezni, hogy felperes az őt a KT. 83. §-a szerint megillető jogokat gyakorolhassa. Az alperes álláspontja szerint felperesnek B. M. ellen kellett volna kereseti igényének az érvényesíthetése végett keresettel fellépnie, ellenében a kereseti igény nem érvényesíthető s az alperes elsősorban amiatt kérte a leiperes elutasítását, mert felperes nem B. M. ellen lépett fel keresetével és alperes felülvizsgálati kérelmében is elsősorban azt panaszolja, hogy ezt a kifogását a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel jelentette ki alaptalannak. Alperesnek ez a panasza alapos. Mert a társasági viszonyból származtatott jogigények a dolog természete szerint csak magának a társaságnak és a társaság többi tagjának a perbevonásával bírálhatók el. Az a nem vitás tény, hogy B. M.-né B. M.-nak a meghatalmazottja s B. M. részéről arra is fel lett jogosítva, hogy B. M.-t bíróságok vagy halóságok elolt minden korlátozás nélkül képviselhesse, nem változtat azon a perjogi szabályon, hogy a kereset a kereseti igény állal érintett fél ellen indítandó, hanem amennyiben a kereset B. M. ellen indíttatott volna, csak azt eredményezhetné, hogy B. M. képviseletében B. M.-né is eljárhatott volna.