Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

36 Huetjogi Döntvénytár. alperes pedig tartozott volna a kezéhez jogtalanul befolyt összeget neki kiadni. A biztosítási kötvényből kitűnik, hogy a biztosítási szerződést a biztosított B. J. kötötte, szerződő fel tehát nem a felperes, hanem maga a biztosított volt. A KT. 507. §-a szerint a szerződő felek kölcsönös jogaira és kötelességeire nézve, amennyiben azok a KT. VII. cím, III. fejezetében megállapítva nincsenek, a biztosítási szerződés határozatai szolgálnak irányadóul. Sem a KT. idézett fejezetében, sem a biztosítási szerződésben nincsen olyan rendelkezés, melyből az tűnnék ki, hogy a biztosítási összeget nem a szerződő fél által megjelölt kedvezményezettnek, hanem egy olyan harmadik személynek kellene kifizetni, aki nem szerződő fél és nem kedvezményezett, habár az a harmadik személy a biztosítási díjakat esetleg sajátjából fizette volna is és habár ennek a harmadik személynek a biztosítottal szemben követelése állott volna is fent. Van ugyan bírói gyakorlat arra, hogy a kedvezményezés meg nem változtatható akkor, ha a kedvezményezettnek a kedvezményezelti jogának elismeréséül a biztosítási kötvény átadatott; azonban ezen jogszabály alapján sem jogos a felperes keresete. Ugyanis felperes saját személyében kedvezményezettül megjelölve sohasem volt, a biztosítási kötvény nem kedvezményezetti minőségének vagy a biztosítási összeghez való jogának elismeréséül volt birtokában, hanem azért került mint a biztosított feleségének kezébe, hogy a biztosítási kötvényre a felperes a néhai B. J. javára, ennek szükségletei fedezésére a biztosítóintézettől kölcsönt vegyen fel. A kölcsönt a néhai B. J. által aláírt kötelezvényre ennek megbízottja kezéhez fizette ki a biztosítótársaság s a térítvényt magának a biztosítottnak küldte el. Az elsőrendű alperes tehát úgy a törvénynek, mint a biztosítási szerződésnek megfelelően járt el, midőn a kedvezményezett másodrendű alperesnek, ki a térílvény birtokában is volt, a biztosítási összeget kifizette. A másodrendű alperes pedig, mint kedvezményezett jogosan vette fel a biztosítási összeget, mert nincs jogszabály arra, hogy a kedvezményezett vizsgálni legyen köteles azt, hogy a biztosítási összegre rajta kívül tart-e más valaki is igényt vagy sem ? (1916 márc. 8. 4 0. P. 74,526/915/5. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Jogszabály, hogy a biztosítási szerződés felett való rendelkezési jog addig, míg e jogáról egy másik javára le nem mondott, a biztosítottat illeti és hogy a lemondás joghatályosan történhetik a kötvény puszta átadása által és a biztosító hozzájárulása nélkül is, ha a kötvény bemutatóra szól.