Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

12 Hiteljogi Döntvénytár. hogy a dolgokat helyettesítő összegre csupán a még' hátralékos vételár erejéig tarthat tulajdonjogából eredőleg igényt; mert a vételáron felüli, kezéhez folyó összeggel már a vevő rovására jogcím nélkül gazdagodnék. (Kúria 1916 nov. 17. P. IV. 2276/1916. sz. a> A kir. Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A vételár lefizetéséig a tulajdonjog fenntartásával eladott és a vevő által birtokbavett dolgok tulajdonjoga mindaddig az eladót illeti, míg a vevő a vételárat teljesen ki nem* fizette. Ebből a jogszabályból következik, hogy a vevőnél elárverezett ilyen dolgokért beíolyt vételár a fenntartott tulajdonjogból folyólag, harmadik személyek netáni jogának sérelme nélkül az eladót illeti s az eladónak ezt a jogát egyedül csak az a körülmény korlátozza, hogy a dolgokat helyettesítő összegre csupán a még hátralékos vételár erejéig tarthat tulajdonjogából eredőleg igényt; mert a vételáron felüli, kezéhez folyó összeggel'' már a vevő rovására jogcím nélkül gazdagodnék. A fellebbezési bíróság azt a jogszabályt nem sértette meg, amikor az elsőbíróság ítéletét helybenhagyva, a felperes javára ítélte meg az alperes ellenében azoknak az ingóknak a bírói árverésen befolyt vételárát, amely ingókat a fellebbezési bíróságiítélet meg nem támadott tényállása szerint a felperes a vételárnak lefizetéséig tulajdonjogának fenntartásával a közadósnak a csődbejutás előtt eladott és birtokába bocsátolt és amely ingóknak vételárára a közadós az árverésen befolyt összegnél nagyobb összeggel adós. Egyedül abból a ténykörülményből, hogy az előleges árverezést kérelmező N. testvérek céghez csatlakozó G. S. végrehajtatónak az ügyvédje ugyanazon személy, mint aki felperest jelenleg képviseli és előbb is a végrehajtatok ellen intézett igényperben képviselte, nem lehet arra a jogkövetkeztelésre jutni, hogy a meghatalmazás alapján eljárt képviselő tudomása a megbízónak tudomását jelenti; mert dr. F. M. felperesi ügyvéd, amikor G, S. nevében eljárt, nem a felperes képviseletében végzett jogcselekményeket és így nem is a felperes nevében szerzett tudomást. Már pedig a megbízót megbízottjának csak azok a cselekményei és az a tudomása kötelezik, amelyeket a megbizó nevében teljesít s illetőleg amiről ebbeli eljárása közben értesül. Ebből eredőleg helyesen mellőzte a fellebbezési bíróság aa alperes állal felajánlt bizonyítást abban az irányban, mily tevé-