Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

--10 fftteijogi Döntvénytár. Abban az eselben, ha az alperes részéről az a kifogás, hogy ó't mint a tőzsdeügyletekben, a tőzsdei árúüzleti szokásokban járatlan szerződő lelet az ügylet megkötésénél tévedésbe ejtették, sikerre nem vezet, az ügy elbírálásánál döntő fontosságú az, vájjon az alperes részéről vitatott ez a szerződéses megállapodás való-e. Az elsőbírósági ítéletben megállapított s a másodbírósági ítéletben ebben a részben elfogadott tényállás szerint ugyanis íelperes arról értesítette ugyan az alperest, hogy a megvett árú -elküldéséhez szükséges zsákokat 1915. évi szeptember 25-én vasútra adta, de a vasútraadás csak 4915. évi szeptember hó 27-én történt. Ámde ha való az alperesnek az a tényállítása, hogy felperes arra kötelezte magát, mikép az ügyletet legkésőbb 1915 szept. 25-éig ő bonyolítja le, felperesnek ez a kötelezettség vállalása felmentette az alperest attól, hogy az árúüzleti szokások 25. §-a értelmében ő akkor is teljesítsen, ha a zsákokat felperes az ügylet teljesítésére kikötött határidő alatt nem küldötte el az eladó alpereshez. Ebben az esetben tehát a most szóbanforgó tényállítás valósága esetén alkalmazni kell az árúüzleti szokások 65. §-át. Alperes akkor is mentesül az árú átadásának a kötelezettsége alól, ha a bíróság úgy találja, hogy a háborús viszonyok mellett alperesre az ügylettel arányban nem álló nehézséggel és költséggel járt volna a felperes állítása szerint 200 q-át kitevő árú átadásához és vasúton szállításához szükséges zsákoknak haszonkölcsönbe vevése. Megállapítandó tehát az is, hogy forognak-e fenn olyan tények, amelyekből következtetés vonható arra, mikép alperesre nézve a 200 q köles vasúton szállításához szükséges zsákoknak haszonkölcsönbe vétele az ügyletlel arányban nem álló nehézséggel és költséggel járt volna. Alperes végül felülvizsgálati kérelmét árra is alapította, hogy felperes az alperes részéről neki visszaküldött 1000 K előleget fenntartás nélkül visszafogadta. Alperes ezt a tényt a 3. sorsz. alatt levő előkészítő iratában állította, az 5. sorsz. alatt levő tárgyalási jegyzőkönyvből kitetszőleg előkészítő iratának ezt a tartalmát a szóbeli tárgyaláson előadta, a kir. Kúria tehát a már fentebb két ízben előadott indokok alapján a másodbírósági ítéletben foglalt tényállást azzal egészíti ki, hogy alperes állította, mikép felperes az alperes részéről neki visszaküldött 1000 K előleget fenntartás nélkül visszafogadta. Ennek a tényállításnak a valósága vagy valótlansága a per elbírálásánál szintén fontossággal bír. A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint ugyanis az a vevő, aki a vételárra adott előleget az eladótól fenntartás nélkül visszafogadja, a vételszerződés felbontá-