Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

Tartalommutató. állásra, esetleg feljogosít ja, nem szolgálhat jogos indokul arra, hogy ez a fél ugyanazon alapon egy, a felek közt fennáJó másik különálló ügylettől is egyoldalúan elálljon. Ellenben a KT. 352. §-a rendelkezésének megfelel a felebbezési bíróság ama jogi álláspontja, hogy ha az, árú részletekben szállíttatik és «. kikötött viszontteljesítés a szállított részre elmarad, az eladónak jogában áll a vevő ezen késedelme alapján a még hátralevő szállításra a teljesítést megtagadni. — II. Ha az eladó a vételár jelentéktelen részét nem utánvételezte, a vevőnek e vételári részlet fizetése körüli késedelme nem ok a szerződéstől való elállásra • - 90 81. Bár a KT. 351. és 352. §-aiban nincs az meghatározva, hogy az eladó a késedelmes vevő terhére elárvereztetni kívánt árút mikor tartozik elárvereztetni, azonban a kereskedelmi forgalomban megkívánt jóhiszeműség megköveteli azt; hogy az eladó ily esetben a vevő érdekeit mindenben megóvni és azokat lehetőleg biztosítani tartozik ; már pedig az árúk minőségéből és az ily árúkban az idő^ ben fennforgó aránytalan árhullámzásból az következik, hogy az árverési cselekmény kitolása az eladónak oly mulasztása, amelyből eredő hátrány a vevő terhére nem róható 155 99. III. A vevő, ki az eladónak a békés átvételre irányuló felhívásait válasz nélkül és az eladót 7—8 hónapig az ügylet teljesítése iránt bizonytalanságban hagyta, az ügylettől elállottnak tekintendő és utóbb a háborús áremelkedést kihasználva. teljesítést nem követelhet ; 189 . 120.1. Az eladó még a vevő késedelmének vétlensége esetén sem volna kötelezhető arra hogy a háborús viszonyok folytán beállott rendkívüli áralakulások mellett hosszabb idő eltelte után szállítsa vevőnek azt az árút amely a szerződő feleknek a kötés feltételeiből megállapítható célzata szerint nyomban volt volna szállítandó. — II. Az eladó abban az esetben, ha a vevő az egységes ügylet tárgyául szolgáló árúknak részletekben vagy külön-külön szállításával esedékes fizetési kötelezettségének az egyes részletek vagy árúk tekintetében eleget nem tesz, az egységes üsrylet összes tárgyaira nézve megtagadhatja a teljesítést 2;>! Eladó késedelme. 0. A kötelezett szolgáltatás elfogadása után a hitelező az adós késedelméből származtatható jogait csak akkor érvényesíthetr, ha ehhez való jogát a szolgáltatás elfogadásakor fenntartotta 13 43. A KT. 353. §-ából folyó abból a jogszabályból, hogy a -zerződéshez hü vevő hármas választási jpgaval csak egyszey élhet és a megejtett választástól el nem térhet, N k az következik, hogy a vevő, ki a teljesítés helyett a ne in teljesítésből eredő kártérítést választotta, többé teljesítést nem követelhet ; de ha a kártérítés követelésétől eltérve ismét teljesítést követel, majd a kártérítéshez újra visszatér : ezzel nem vesztette el jogát az eredetileg követelt kártérítéshez. Igaz ugyan, hogy a vevő nem tarthatja sokáig kétségben a késedelmes eladót, hogy vele szemben melyik jogát kívánja érvényesíteni ; ennek a szabálynak azonban csak akkor van jelentősége, ha az eladó a teljesítéssel csak késik, de arra k««z. Ha azonban az eladó már eleve megtagadja a teljesítést, nem iehet szó arról, hogy a vevő állásp utjának megváltoztatása által megfosztotta őt a teljesítésre való előkészülés lehetőségétől i • 93 63; Ha a ve vő keresetében a késedelmes eladótól a szerződésnek az árú