Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

128 Hitetjoyi Döntvénytár. lasztási jogának az eladóval való közlése tekintetében, és így erre vonatkozóan alkalmasnak kell tekinteni a közlésnek mindazokat a módjait, amelyek útján az eladó a vevőnek ez iránti elhatározásáról kétségtelen tudomást szerez; amennyiben tehát ez a közlés csak a keresel indításával történik, a választási jog gyakorlásának ez a formája is olyannak tekintendő, amely ebben az irányban a vevőt ekként köti, hogy azt az eladó hozzájárulása nélkül többé vissza nem vonhatja. (Kúria 1917 febr. 22. P. IV. 4172/916. sz. a.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. indokok: A KT. 353. §-a értelmében a vevőt a késedelmes eladóval szemben megillető választási jogra vonatkozó állandó bírói gyakorlat szerint abban az esetben, ha a vevő keresetében a késedelmes eladótól a szerződésnek az árú szállításával valá teljesítését vagy kártérítést követelt, nincs joga a per további folyamán kizárólag teljesítést vagy kizárólag kártérítést követelni mert ezzel az eladóra nézve jogilag lehetetlenné tenné azt, hogy ez a választási jog gyakorlása tolytán neki fenntartott teljesítési módozatok közül választhasson és az áralakulás eshetőségeit a maga előnyére kihasználhassa. A KT. fentebbi rendelkezése nem tartalmaz intézkedést a vevő választási jogának az eladóval való közlése tekintetében és így erre vonatkozóan alkalmasnak kell tekinteni a közlésnek mindazokat a módjait, amelyek útján az eladó a vevőnek ez iránti elhatározásáról kétségtelen tudomást szerez; amennyiben tehát ez a közlés csak a kereset indításával történik, a választási jog gyakorlásának ez a formája is olyannak tekintendő, amely ebben az irányban a vevőt akként köti, hogy azt az eladó hozzájárulása nélkül többé vissza nem vonhatja. A fellebbezési bíróság ítéletének meg nem támadott ténymegállapítása szerint a felperes az 1915. évi október hó 1-én benyújtott, s az alperessel közölt keresetében ennek az árú szállításával leendő teljesítésre vagy az elmaradt haszon megtérítésére való kötelezését kérte; az 1915. évi október hó 12-én benyújtott kérvényében pedig ezt a vagylagos marasztalási kérelmét már csak a teljesítésre irányuló részében tartotta fenn, s ugyanezt a leszállított kereseti kérelmet terjesztette elő a pernek az 1915. évi november hó 20-án történt felvétele alkalmával. A Pp. 178. §'-ának 2. bekezdésében foglalt eljárási szabály