Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

Hiteijogi Döntvénytár. iártván, hogy ő a megvett egész cinquantin-mennyiség szállítására számíthat, vétkes magatartásukkal okozták felperesnek ama körülmény folytán bekövetkezett károsodását, hogy ő az alperesektől nem szolgáltatott cinquantint kellő időben más vétellel nem fedezte. Megtámadták pedig alperesek a gondatlanságukra vonatkozó ezt a megállapítást azon az okon, hogy nem helytálló a kellő szakismerettel nem is rendelkező szakértőnek a panaszolt megállapítás egyik alapjaként elfogadott az a véleménye, mely szerint szeptember végén és október elején a várható cinquantintermés már hozzávetőlegesen megállapítható, de 2000 q cinquantin eladásánál 69,547 kg -ig még a földjeit kellően nem ismerő gazdának sem szabad tévednie; és hogy a panaszolt megállapítás másik alapjaként elfogadott az a tény, mely szerint elsőrendű alperes 1914 október 5-én vagy 6-án további 500 q cinquantint kínált felperesnek megvételre, alperesek jóhiszeműsége, vagyis amellett szól, hogy ők a jelzeit időben cinquantintermésüknek eladható részét valóban legalább 2500 q-ra becsülték. Tekintve azonban, hogy alpereseknek cinquanlin-termésük megbecslése körüli jóhiszeműsége szóbanforgó gondatlanságukat ki nem zárja és hogy a fellebbezési bíróság ezt a gondatlanságukat a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása és a meggyőződését, előidéző okok lüzeies előadása mellett megállapított ténykörülményekből vont következtetés útján vezette íe ; tekintve továbbá, hogy a bizonyítottnak elfogadott és alapul szolgáló fenti tényekből levont ez a következtetés nyílván helytelennek nem tartható; tekintve végül, hogy az alkalmazott szakértő szakértelmének megbírálása is a bizonyítékok szabad mérlegelésének a körébe tartozik és az alábbiakhoz képest irányadó tényállás szerint különben sincs ténymegállapítás aziránt, hogy alperesek a szakértő személye ellen kifogást tettek volna : a megtámadott megállapítás a Pp. 534. § a értelmiben érdemi felülvizsgálatnak tárgya nem lehet és következésképen alpereseknek a fellebbezési bíróság ítéleti tén\állása ellen irányuló panasza a kellő alapot nélkülözi. Felhozták ugyan alperesek a panaszuk támogatására azt is. hogy a lengeliczi bérgazdaságot az 1913/1914. évben használván először, a gazdasági földek tek termőerejét abban az évben sem intézőjük, sem ők kellően még nem ismerték, hogy az előző évben a földeket kezelő tulajdonos azokat teljesen elhanyagolván, a korábban tudomásukra nem jutott ez a körülmény is hátrányosan befolyásolta cinquantin-termésüket s hogy a termőterületről és a termés becsléséről szakképzett intézőjük által ké-