Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

Hiteljogi Döntvénytár. 56. /. A haszonbérbeadó törvényes zálogjoggal terhelt ingókból leendő kielégítését a csőd megnyitására tekintet nélkül követelheti s erre a követelésére nézve semmiféle befolyása sem lehet annak, hogy a haszonbérlő a biztosítási vagy kielégítési végrehajtás foganatosítása idejében már az anyagi csőd állapotában volt; tehát az is közömbös, hogy erről az állapotról a törvényes zálogjoggal bíró hitelezőnek volt-e tudomása ? — II. Az a körülmény, hogy közadós haszonbérlők ügyletkötéseik körül cégszerű elnevezést használtak, ellenük ily elnevezés mellett bírói joglépések foganatosítottak s hogy tőzsdei ügyletekkel is foglalkoztak: a cégbejegyzés hiánya mellett magában véve a kereskedői minőséget meg nem állapítja. Nem állapítja ezt meg az sem, hogy a haszonbérlők, mint nagyobb szeszkontingens engedélyesei bérleti gazdaságukban mezőgazdasági szeszgyártást is folytattak, hanem ez legfeljebb arra szolgálhat okul, hogy a szeszgyártási üzemük körében létesített ügyleteik tekintessenek kereskedelmi ügyleteknek. — III. A 12,000/1915. I. M. E. 35. § a a csődnyitási kérvény beadásának időpontját illetőleg az eddigi jogtól eltérő rendelkezést nem tartalmaz s így a törvényes határidő folyásának szüneteléséből nem lehet helyesen arra következtetni, hogy az idézett rendelet a csődnyitási kérvény beadásának napját a moratórium kezdő időpontjára visszamenőleg kívánta volna megállapítani. (Kúria 1917 január 31. P. IV. 4676/916. sz. a.) A kir. Kúria: Az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja.