Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)
i 10 Hiteljogi Döntvénytár. csak akkor jogosíthatták alperest az ügylettől való elállásra, ha az eltérések az alperes szerződésbeli jogaira és kötelezettségeire hátrányos befolyással lehettek. Az a körülmény, amely szerint a Naphtha cég a kötlevelet nem közvetlenül F. javára állította ki. hanem előbb G. volt a jogosított, aki jogait F.-nek engedményezte, a felperes jogán és kötelezettségén nem változtat, mert a megállapodás lényegileg csak azt célozhatta, hogy íelperesre a Naphtha cégtől kiállított kötlevél ruháztassák át, ez pedig megtörtént. A foglaló összegére vonatkozó eltérések felperesnek a 2*/. alatti kötlevélben körülírt fizetési kötelezettségét sem a vételár összege, sem a fizetési módozatok tekintetében nem súlyosbítják és a kötlevelekben egyébként sincsenek a fizetési módozatokra vonatkozó eltérések. Minthogy a kifejtettek szerint a fellebbezési bíróság ítéletében íelhozott tények a kereset elutasítására alapul nem szolgálhatnak és minthogy a megállapított tényállás szerint felperes azt az ügyletet, amely után egyszázalékos közvetítési díjat kötött ki, létrehozta, ennélfogva az elsőbíróság ítéletének a megváltoztatásával az alperes fizetési kötelezettségét meg kellett állapítani. A kereseti tőkekövetelésből csak 340 K-t lehetett megítélni, mert a megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a vételár, amelv után felperest egyszázalék illeti, nem tesz ki többet 34,000 K-nál. * * = Vitás kérdés, hogy az 1916 : XVI. tc. tilalmába ütköző vételi ügylethői eredő követelések bírói oltalomban részesíthetők-e ? 53. Ha halasztó feltétel alatt köttetik meg a szerződés, ellenkező kikötés hiányában a közvetítési díj csak a feltétel teljesülése esetében fizetendő. (Kúria 1917 márc. 14. P. VIII. 5704/1916. sz. a.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Felperesnek panasza az, hogy a fellebbezési bíróság a közvetítés díjazására vonatkozó szabályokat helytelenül alkalmazta, mert felperes szerint nem tehető különbség a között, hogy az ügylet feltétlenül, avagy feltételesen jött-e létre. Ez a panasz is alaptalan, mert általános szabály az, hogy a közvetítő csak akkor követelhet díjazást, ha az ő tevékenysége és az ügylet létrejötte egymással okozatos összefüggésben áll:
