Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

94 Hileljogi Döntvénytár. szén tekintetében a választási jog gyakorlására vonatkozó álláspontját megváltoztatta, mert felperes 1914 október 24-én a C) alatti levelében bocsátotta e 2 vagon árút az alperes rendelkezésére, október 28-án E) alatt pedig utánszállításra hívta íel alperest, amit ez utóbbi 1914 november 3-án 7) alatt megtagadott. Erre felperes november 3-án U) alatt értesítette alperest, hogy a szerződés nem teljesítése miatti kárát fogja érvényesíteni és ezt a kárigényét az említett 2 vagonra nézve november 17-én kelt X) alatti levelében is fenntartotta. Ennek ellenére felperes 1914. november 27-én kelt Z) és december 4-én kelt Ali. alatti leveleiben ismét e 2 vagon szállítását követelte és midőn ezt alperes dec. 5-én yl/3. alatti levelében megtagadta, december 10-én az F) alatti levélben kijelentette, hogy a 2 vagon iránti kárát most már perrel fogja évvényesíteni. Ebből a helyesen megállapított tényállásból azonban nem következik, hogy felperesnek kárigénye e 2 vagon faszén tekintetében megszűnt. Ugyanis a fellebbezési bíróságnak meg nem támadott ténymegállapítása szerint felperes a szóbanforgó és a vasúton levő 2 vagon árú átvételét megtagadta, azt alperes rendelkezésére bocsátotta és alperes azzal rendelkezett is. Ekként alperes nem teljesítvén; reánézve a KT.-nek az eladó késedelméről rendelkező 353. §-át kellett alkalmazni. A felhívott §-ból folyó abból a jogszabályból azonban, hogy a szerződéshez hű vevő hármas választási jogával csak egyszer élhet és a megejtett választástól el nem térhet, csak az következik, hogy a vevő, ki a teljesítés helyett a nem teljesítésből eredő kártérítést választotta, többé teljesítést nem követelhet, de ha a kártérítés követelésétől eltérve ismét teljesítést követel, majd a kártérítéshez újra visszatér: ezzel nem vesztette el jogát az eredetileg követelt kártérítéshez. Igaz ugyan, hogy a vevő nem tarthatja sokáig kétségben a késedelmes eladót, hogy vele szemben melyik jogát kívánja érvényesíteni ; ennek a szabálynak azonban csak akkor van jelentősége, ha az eladó a teljesítéssel csak késik, de arra kész. Ha azonban az eladó már eleve megtagadja a teljesítést, nem lehet szó arról, hogy a vevő álláspontjának megváltoztatása által megfosztotta őt a teljesítésre való előkészülés lehetőségétől, mert az eladó alperes már előre kijelentette, hogy nem teljesít és ehhez az álláspontjához a kárigény bejelentésekor épúgy ragaszkodott, mint a teljesítés újabb követelésekor. Ennélfogva felperesnek az a magatartása alperesre nem volt sérelmes és nem lehet ok arra, hogy a már kezdetben bejelentett és utóbb ismét fenntartott kártérítési követelésére nézve e 2 vagon árú tekintetében keresetével elutasíttassék.