Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

Hiteljogi Döntvénytár. 73 ható. Ennek folytán a fellebbezési bíróságot arra utasítja, hogy hozzon a követelés mennyisége tárgyában határozatot. Indokok: A kölcsönös teljesítési kötelezettséggel járó jogügyletek természetéből folyó szabály az, hogy a teljesítésnek az egyik szerződő fél részéről elmulasztása a szerződés megszüntetésének jogszerű alapjául csak akkor szolgálhat, ha a nem teljesítő fél kötelezettségének tartalma és terjedelme magában a szerződésben, vagy a teljesítési kötelezettség beálltát megelőző későbbi megállapodás útján minden kétséget kizáró határozottsággal állapíttatott meg akként, hogy ebben a tekintetben a teljesíthetőség szempontjából további meghatározás szüksége fenn nem forog. A kereset alapjául szolgáló biztosítási szerződés általános feltételeinek a biztosítási külön díjra vonalkozó rendelkezése (21. cikk végső bekezdése) szerint a társaság a 20. cikk c) pontja alatt említett veszélyt az arra nézve megállapított feltételek és díjtáblázatok alapján vállalja el, az azonban, hogy az ebben a cikkben említett teltételek s díjtáblázatok alapján kiszámítandó külön díj összege mennyit tesz ki s hogy az mikor és minő feltételek mellett fizetendő ? sem a kötvény szövegében, sem a, kötvényre vezetett általános feltételek többi rendelkezésében feltüntetve nincs, magának a kötvénynek adatai tehát nem alkalmasak annak megállapítására, hogy a biztosítottnak ellenszolgál tatási kötelezettsége a biztosítással a háborús kockázatra kiterjesztése ellenében mennyiben módosul, vagyis hogy a biztosított a kötvényben a háború előtti időben eredetileg meghatározott díjakon felül a háborús kockázatviselésének ellenértékéül összegszerűen meghatározott minő külön díjat és mikor köteles a biztosítónak kifizetni. Ennek a külön díjnak összege s fizetési teltételei tekintetében tehát a biztosítottat terhelő kötelezettség tartalma és terjedelme a felek közti jogviszonyt szabályozó biztosítási kötvényben szabatosan meghatározva nincs. Ezzel szemben a biztosítási szerződés joghatályának a külön díj nem fizetése okából való megszűnése csak abban az esetben volna sikerrel vitatható, ha az alperes kimutatta volna azt, hogy a háború esetére fizetendő külön díj összegét s fizetésének idejét akár a biztosítási szerződés megkötése alkalmával, akár ezt követően tényleg meghatározta s ezt a határozatát a biztosítottal közölte, s annak ekként módot nyújtott arra, hogy a külön díj tekintetében fizetési kötelezettségének eleget tehessen. Az alperes azonban a fellebbezési bíróság ítéletének, a tárgyalási jegyzőkönyvnek, s mellékleteinek tartalma szerint nem is kérte tényként megállapítását annak, hogy a kötvényfeltételek 21. cikkében említett külön díj összegét és fizetésének feltételeit a kötvény kiállításakor