Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

VI Tartalommutató. kult társaság az egyik cégtag elhalálozásával a törvény erejénél fogva nem állhat fenn tovább, mint bizonytalan tartamú társaság s ha a szerződésben foglaltak folytán nem is tartozik nyomban feloszolni, fennállása továbbra csak a társasági szerződés rendelkezései szerint lehet s van biztosítva 292 Csendes társaság. 47. Minthogy a csendes társaság elnevezése alatt működő egyesülések a KT. szabályozása körébe, bevonva nincsenek; az ilyen társ«s viszony tekintetében a KT. 108. §-ában meghatározott felszámolá: nak helye nincs 101 Részvénytársaság. Elsőbbségi részvény osztaléka. 76. Nem lehet elvi akadálya, hogy bizonyos fajú részvények kibocsátása kor, az ezekre eső osztalék, illetve vagyonrész az alapszabályokban egyelőre msghatározott százalékot, illetve kielégítési összeget meg nem haladó maximális mérvben állapíttassék meg. Ennek az elsőbbségi rész vényekre nézve is helye van, mert ez nem szünteti meg e részvények elsőbbségi jellegét, mely abban nyilvánul, hogy a többi részvényeket megelőző kielégítésben kell részesülniök ; és ez alapon még nem lehet a részvényeket elsőbbségi kötvényeknek, birtokosaikat pt'dig a társaság hitelezőinek tekinteni. Az a közgyűlési határozat tehát, mely szerint a kibocsátandó elsőbbségi részvények 6%-nál magasabb osztalékban és felszámolás esetén a névértéket meghaladó kielégítésben nem részesülhetnek, sem törvénybe, sem az alapszabályokba nem üt közik és jogsérelmet senkire nézve sem tartalmaz 148 Kamat beolvadt részvénytársaság alaptőkéje után. 110. Egyesülés folytán beolvadt részvénytársaság alaptőkéié után vállalt kamatfizetési kötelezettség nem ütközik a KT. 165. §-ának tiltó rendelkezésébe 217 Bemutatóra szóló részvény birtokosa a névérték befizetésére nem köteles. ] 12. A bemutatóra szóló részvény birtokosának a hátralékos névérték befizetése iránti kötelezettsége a KT. alapján meg nem állapítható 221 Közgyűlési határozat megtámadása. 48. A KT. nem tiltja, hogy a közgyűlésen az alapszabály szerint elnöklésre jogosult ne elnökölhessen, ha az ő felelősségre, vonásáról van szó; csupán a határozathozatalban nem vehet részt. Ha az alapszabályok szerint a közgyűlésen az igazgatóság elnöke, vagy elnökhelyettese, ezek távollétében pedig a közgyűlés által választott egyik igazgatósági tag elnököl: alapszabályellenes és a határozatok \