Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 87 delt három váltó a közadós által a lejáratkor kifizettetett. Ennek a fizetésnek váltójogi hatályán nem változtat az, ho^y a fizetés utóbb a esődtörvény értelmében hatálytalaníttatik és a fizetést elfogadó hitelező a kapott összeget a csődtömegnek megfizetni köteles. Ebből pedig az következik, hogy a kifizetett váltók alapján a volt váltóbirtokos váltói úton a váltókötelezettekkel szemben többé fel nem léphet. A váltóadásból és az ezzel kapcsolatosan netán vállalt kötelezettségekből származó jogokat pedig a hitelező köztörvényi úton, a váltó birtoka nélkül is érvényesítheti. Eszerint a váltók birtokához nem fűződik oly jogi érdek, amely indokolttá tenné, hogy az alperesnek fizetőkötelezettsége a kiegyenlített váltók visszaadásától íeltételeztessék. Ezeknél fogva a felperes felülvizsgálati kérelmének helyet adni és a fellebbezési bíróság ítéletét a rendelkező rész szerint megváltoztatni kellett. Ellenben az alperes felülvizsgálati kérelme elutasítandó volt, mert abból a körülményből, hogy a közadós csődbejutását megelőzőleg hitelezőivel, köztük az alperessel egyezségi tárgyalásokat folytatott és ezek eredményekép az alperessel 50%-os egyezséget kötött, a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg azt, hogy az egyezség folytán teljesített fizetés idejében a közadós fizetésképtelen volt és hogy erről az alperes a megtámadott fizetés elfogadása idejében tudott. Ezzel szemben az alperes tartozott volna bizonyítani, hogy az egyezség után a közadós fizetésképtelensége megszűnt. Az irányadó tényállás szerint azonban az alperes e részben mit sem bizonyított és nem szabályellenes e tekintetben a kir. törvényszéknek az az álláspontja, hogy a közadósnak a fizetőképesség helyreállására vonatkozó nyilatkozata abban a tekintetben, hogy az ő fizetésképtelensége megszűnt, bizonyítékul el nem fogadható. Azt is vitatja az alperes, hogy a szóban levő fizetést a csődtörvény 30. §-a alapján a törvény hasonlatosságánál fogva sem lehet megtámadni, mert a fizetéssel egyidejűleg a váltókat a törvényes kötelezettsége folytán kiadta és ezzel elesett attól, hogy a többi váltókötelezettek ellenében jogait érvényesíthesse. Az alperes álláspontja azonban téves, mert a csődtörvény 30. §-át mint kivételes intézkedést kiterjesztően értelmezni nem lehet és a § rendelkezései a jelen esetre «per analógiám juris» sem alkalmazhatók. Ugyanis az alperes a szóban levő váltókat a megkötött egyezség értelmében kapta; azokat a közadós és más személyek elfogadói minőségben írták alá, más aláírás pedig a váltókon nincs.