Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

xxxvi Tartalommutaló. Lap 172. Az ügynök nem követelhet közvetítési díjat olyan ügyletből folyólag, amelyre megbízóját a másik szerződő fél teljesítőképességéről, bár jóhiszeműen, téves előadásokkal reá bírta, mert rendszerint a jóhiszemű ügynök nem felel ugyan a felek teljesítőképességeért, azonban ha ebben a tekintetben adatokat előterjeszt és anélkül, hogy ezen adatok valóságáról előbb meggyőződést szerezvén, az ügyfeleket az ügylet létesítésére rábírja, ilyen esetben az eléretni szándékolt ügyleti cél be nem következése esetére közvetítési díjra jogszerű igényt nem tarthat 235 Kereskedelmi perenkivüli eljárás. )} 131. I. A cégbirtokosok személyében beállott változás bejelentését, — még akkor is, ha a változás a KT. 98. §. 7. pontja értelmében a társaság feloszlását maga után vonó feltétel bekövetkezte folytán állott be, — a cégbíróság szabály szerint perenkívüli eljárásban intézi el. A kereskedelmi és váltóügyekben követendő nem peres eljárás szabályozása tárgyában kibocsátott 68,300/1914. I. M. sz. rendelet 13 — 15. §-ai a felek meghallgatását és széleskörű bizonyítást tesznek a perenkívüli eljárásban lehetővé és ez a rendeletnek arra a céljára mutat, hogy a, perenkívüli eljárásban nemcsak a jogi, hanem még a ténybeli kifogások is, amennyiben lehetséges, elbíráltassanak és csak ha ez nem lehetséges, akkor utasítsa a bíróság a felet a rendelet 17. §-a értelmében perre. — II. A forgalomban nem ritka, hogy a felek oly aláírt okiratot adnak át egymásnak vagy őrizetbe egy harmadik személynek, amely csak valamely feltétel bekövetkezte esetére használható fel, addig pedig biztosítékul szolgál a másik fél valamely jogának gyakorolhatására. Nincs oly jogszabály, mely szerint az ily okirat hatálytalan volna, sőt a jogügyletekre vonatkozó általános szabályokból következik, hogy az a fél, aki ily okiratot aláírt, a kikötött feltétel bekövetkezte esetében annak tartalma szerint kötelezve van, az a fél pedig, aki ilyent kapott, azt felhasználhatja. — III. Nincs erkölcstelenség abban, ha az após, aki a saját üzletébe vejét társként veszi fel, egyúttal azt a jogot tartja fenn magának, hogy a házassági életközösség megszüntetése esetére az üzletben a korábbi állapotot helyreállíthassa 152 Váltótörvény. Váltóképsség. 1. ** A váltótörvény 1. §-ának 2. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy nem teljeskorúak szenvedő váltóképességgel csak akkor bírnak, ha önállóan ipart űznek, nem hagy kétséget az iránt, hogy ezek a nem teljeskorúak a szenvedő váltóképességüket csak abban az időpontban érik el, amelyben az ipart tényleg űzik és nem már akkor, amikor a gyámhatóság az iparűzéshez szükséges beleegyezését megadja Idegen váltó lényeges kellékei. 2. ** A váltó előlapján, annak oldalán a szöveg mellett keresztbe írt névaláírás nem tekinthető kibocsátói aláírásnak, mert a váltó-