Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

XXXII Tartalommutató. Közlési kötelesség megsértése. 121. II. Kisebb helyiségben lakó iparosember foglalkozása mellett a ház körül kerti, vagy mezei gazdasággal is szokott foglalkozni, amely foglalkozás azonban nem hivatásszerű mellékfoglalkozás. Az a felelet tehát, hogy nincs mellékfoglalkozása, nem sérti a közlési kötelességet F 122. I. Tüdőbaj fennforgására és szanatóriumi kezelésre nézve feltett kérdésre adott valótlan felelet a közlési kötelesség megsértését állapítja meg. — II. Annak, hogy a biztosítási ajánlatot felvevő ügynök s a vizsgálatot teljesítő biztosítótársasági orvos tudomással bírtak a biztosítottnak korábbi szanatóriumbeli kezeléséről, döntő jelentőséget csak abban az esetben lehetne tulajdonítani, ha a biztosított a feltett kérdésekre a valóságnak megfelelő válaszokat adott volna és ha azok az ő tudta nélkül meghamisítva vétettek volna fel a kérdőívbe 1 '• 157. I. A korábbi tűzeset elhallgatása közlési kötelezettség megsértéseként csak az esetben állapítható meg, ha bizonyítást nyert, hogy a korábbi tűzeset a biztosítási szerződés kötésére vagy feltételeire befolyást gyakorolt volna. Az a kérdés pedig, hogy a korábbi tűzesetnek ily lényeges befolyás tulajdonítható-e? esetenkint bírálandó el. — II. Ha a biztosítási ügynök a kérdéseket nem a kérdőívben megjelölt részletezéssel teszi fel, a kérdésekre adott helytelen válasz miatt a biztosítottat a közlési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei nem terhelik 2( Elévülés. 48.** Abban az esetben, amikor a felek a biztosítási szerződésből eredő igényekre nézve kötelező megállapodásra jutottak: a KT. 487. §-ának az elévülésre vonatkozó rendelkezése ezekre az igényekre már nem alkalmazható Változás a biztosítás tárgyában. 76. II. A biztosított csűr rendeltetésében a beszállásolás által változás nem történt, ha csak átmenetileg szolgált a kérdéses épület a községen átvonuló katonaság pihenőhelyéül Szakbecsű. 123. A szakbizottsági becslés kikötésére vonatkozó feltételek csak abban az esetben joghatályosak, ha a biztosítási szerződésnek a szakbizottsági becslés igénybevételének esetére vonatkozó egyéb feltételei is úgy a biztosítótársaságra, mint a biztosítottra egyenlő jogokat állapítanak meg és egyenlő kötelezettségeket rónak. Ez az eset azonban nem forog fenn, ha a kikötés a biztosítótársaságnak a kárfelvétel felülvizsgálatára és helyreigazítására is jogot ad. Vagyis ha a kárbecslő által megállapított kárösszeget a biztosított el is fogadja kártérítésül, ezt az összeget a biztosítótársaság a maga részéről elfogadni még kötelezve nincs és ha a kárfelvételt a biztosított hátrányára megváltoztatja, az eredménynyel meg nem elégedő biztosítottat — bár ez a kárbecslést elfogadta — az esetleg reá nézve hátrányosan alakítható szakbizottság becslésének igénybevételére kényszeríti 1.