Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

288 Hiteljogi Döntvénytár. 208.* A vevő a KT. 356. §. 2. pontjának a bírói joggyakorlat alapján a vétel minden nemére alkalmazandó rendelkezése értelmében a piaci vagy tőzsdei árral bíró árúknál is követelheti a vételi ár és a piaci vagy tőzsdei ár közti különbözetet meghaladó és igazolható kárát; ehhez képest a vevőt megilleti az az árkülönbözet, amelyet az eladó termelő a szolgáltatásnak a vevő részére való megtagadásával és a tengerinek az országos gazdasági bizottság részére való eladása által elért. (Kúria 1916 szept. 6. P. IV. 635/1916. sz. a.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság a lelek közti vételi ügyletet nem minősítette fix-ügy lelnek s hogy ennek folytán nem alkalmazta a KT. 355. §-ál. Az alperesnek ez a panasza nem alapos, mert fix-ügylet csak akkor keletkezik, ha akár a feleknek kifejezett kikötése folytán, akár az ügyletkötésnek, avagy az azt megelőző alkudozásnak körülményeiből megállapítható, hogy a felek a meghatározott határidőben való teljesítést oly lényeges feltételnek tekintik, amely nélkül az ügyletet meg sem kötötték volna. Ámde a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt, meg sem lámadott s már emiatt is a Pp. 534. §. 1. bekezdése értelmében iránytadó tényállása szerint a felek a szállítási határidőt 1915 február havára állapították meg, de az alperes még márc. 6-áig is hajlandó volt szállítani, ezek a tények azonban a fellebbezési bíróság helyes okíejtése szerint nem alkalmasak annak megállapítására, hogy a felek a teljesítési haláridőt oly lényeges feltételül kötötték ki, amely nélkül a vételi ügyletet meg sem kötötték volna. Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra az esetre, ha a felek közt kötött vétel nem minősül fix-ügyletté, megtámadja a kárösszeg megállapítását azon az alapon, hogy a felperesnek csak a vételi ügyletben meghatározott és teljesítéskor fennálló piaci ár közli különbséghez van igénye s hogy a felperes az országos gazdasági bizottság által az alperesnek megadott 27 K-s egységárat úgysem kaphatta volna meg, mert ezen az áron csak a termelő adhatott el tengerit.