Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. 219 fellebbezési bíróság által elfogadott tényállás szerint a felperes jogelőde: H. V. s az alperesek között 10 vaggon tengerire vonatkozóan létrejött szóbeli szerződésben az alperesek, mint eladók részéről a szállítás teljesítése tekintetében nem az volt feltételként kikötve, hogy az alperesek az ügylet tárgyául szolgáló árút csak abban az esetben fogják szállítani, ha azt nekik előzően az ő romániai eladójuk: M. R. leszállítja, hanem erre vonatkozóan az elsőrendű alperes általánosságban azt jelentette ki, hogy a szállítást csak úgy eszközlik, hogyha az árút Romániából szállítva, megkapják. Ezzel a ténymegállapítással szemben alaptalan az amiatt előterjesztett telülvizsgálati panasz, hogy a vétel tárgyául szolgáló árú nem minősíttetett egyedi árúnak, mert egyedi árúról csak oly esetben lehet szó, ha a szerződő felek az árút annak eredetére vagy különös tulajdonságaira tekintettel akként határozzák meg, hogy az más árúval nem helyettesíthető s más árúnak teljesítésként szállítása a felek kifejezett akaratnyilvánításával szemben kizártnak tekintendő, az a körülmény azonban, hogy az eladó az árút valamely külföldi gazdasági területről kívánja beszerezni, magában véve a vétel tárgyát egyedi árúvá nem minősítheti még akkor sem, ha a vevő az árúnak bizonyos helyről leendő beszerzéséről tudomással bírt volna is. Meg van állapítva a fellebbezési bíróság által elfogadott tényállásban az, hogy a felperes jogelőde és az alperesek között létrejött vétel tárgyának a kikötött teljesítési időben Romániából való megszerzése nem volt volna általában lehetetlen, hanem csak fokozottabb nehézségekbe ütközött. Emellett a ténymegállapítás mellett közömbös az, hogy az árúnak Romániából beszerzésével felmerülő nagyobb anyagi áldozatok tekinthetők-e és mennyiben tekinthetők az alpereseket a teljesítési kötelezettség alól mentesítő elháríthatlan akadálynak, mert a megállapított tényállás szerint a fokozottabb leszállítási nehézségek a háborús viszonyok kihatása következtében merültek fel, a kereseti követelés alapjául szolgáló vételi ügylet azonban a háború folyamán köttetett s így az alpereseknek, mint kereskedőknek a bekövetkezhető behozatali nehézségekkel kellő gondosság mellett már az ügylet megkötésekor számolniok kellett. Ily körülmények között pedig a behozatali nehézségekre, mint a teljesítést gátló akadályra sikerrel annál kevésbé hivatkozhatnak, mert a megállapított tényállásban különben sincs semmi adat arra, hogy a tengerinek a kikötött teljesítési időben Romániából szállítása annak értékével arányban nem álló költségek miatt vagy abból az okból, hogy az alperesek védkötelezettségük miatt személyesen nem utazhattak Romániába, tényleg lehetetlenné vált volna. Ezek szerint a per eldöntésére semmi kihatása sincs annak, hogy az