Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

214 Bileljogi Döntvénytár. Ez a szerződésellenes magatartása jogos igényt biztosít a felperesnek arra, hogy kártérítés címén követelje az alperestől annak az árkülönbözetnek megtérítését, amellyel a szerződés tárgyául szolgáló elsőrendű tilolt kender az 1914. évi december hó 30. napján bírt; minthogy azonban a felperes ebben a perben kártérítési igényt nem érvényesített, sőt ezt az igényét kifejezetten más perre tartotta fenn; az alperes az őt nyilvánvalóan terhelő kártérítési kötelezettsége dacára a terjedelmére is kétségtelen kárnak megtérítésére ezúttal kötelezhető nem volt. A felperes felülvizsgálati kérelme a szerződés teljesítése tekintetében történt elutasítása folytán tárgytalanná vált, ¥ * = V. ö. Hiteljogi Dtár VIII. 163., 173., 185. IX. 135., 136., 192., 193., 207., 208. X. 110., 121., 145. sz. esetekkel és a következő számú esettel. 162.* /. Ha a vétel kifejezetten angol rézgálicra nézve köttetett: az eladó más származású árút akkor sem tartozik szállítani, ha a vevő ilyent hajlandó is elfogadni. — //. Ha az ügyletkötés időpontjából és körülményeiből a vevő azt következtethette, hogy a vételnek a háborúban be nem szerezhető tárgya (angol rézgálic) az eladónak raktárán van: az eladó vét a kereskedői hűség és bizalom ellen, ha — mihelyt meggyőződik az árú beszerezhetetlenségéről (Anglia és Ausztria-Magyarország közti háború kitörése) — nem értesíti vevőjét, hogy a kitört háború miatt az árút szerződésszerűen be nem szerezheti és nem nyújt neki módot, hogy szükségletét más módon beszerezze. Az eladó tehát az ügylet stornirozásáról való elkésett értesítés miatt kártérítéssel tartozik. (Kúria 1916 máj. 12. P. IV. 11,003/1915. sz. a.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad, az alperes kártérítési kötelezettségét arra a kárára nézve, amit a felperes azáltal szenvedett, hogy az alperes őt az