Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hiteljogi Döntvénytár. felhívott, a fentebbiekkel kiegészíteti indokok alapján s a fellebbezésre tekintettel azért, mert nem lehet ugyan kétséges maguknak az alpereseknek perbeli előadásával szemben az, hogy a megállapodást létesítő teleknek közös elhatározása szerint a megállapodás okiratba volt foglalandó, ennek elmaradása, illetve az a körülmény azonban, hogy az egyezkedő felek a 2. alatti okiratokat aláírásukkal tényleg el nem látták, a szóbelileg végérvényesen létrejött megállapodás hatályát annál kevésbbé érintheti, mert a felperes nem bizonyította, hogy az írásbafoglalás a megállapodás érvényességének feltételeként köttetett volna ki. a fentebb megjelölt tanúvallomásokból pedig az tűnik ki, hogy K. E. az aláírást épen azért tagadta meg, hogy ezen az alapon már joghatályossá vált szóbeli megegyezés érvénytelenségét vitathassa ; mert továbbá a 3. alatti adásvevési szerződés 2. pontjában az alperesek csak attól tiltattak el. hogy az ezzel a szerződéssel általuk megvett céget a vételár teljes kifizetése előtt eladják vagy másra átruházzák, ezt a tilalmat pedig a harmadrendű alperesnek a közös cég alatt folytatott társasviszonyból való kilépésével meg nem sértették, s végül mert a 2. alatti megállapodás rendelkezéseinek egybevetéséből világos az, hogy az alperesek fizetési késedelme a részletfizetési jogkedvezmény elvesztését csak abban az esetben vonhatja maga után, ha az a részletfizetések, tehát a tőketörlesztés tekintetében áll be, s így az, hogy az alperesek az 1913. évi július hó 15-én esedékes kamatok fejében tévedésből 20 K 80 f-rel kevesebbet fizettek (927 K 8 f helyett 906 K 25 f-t) valamint az, hogy az 1913. évi április hó 15-én esedékes kamatösszeget ugyané hónap 19-én fizették, a 3. alatti adásvételi szerződésnek a 2. alatti megállapodás mellett hatályban maradt rendelkezéseivel szemben sem szolgálhat alapul arra, hogy a felperes a még fennálló vételárhátraléknak a fedezeti váltók érvényesítésével egészben s azonnali megfizetéséi követelhesse. 153. A magánalkalmazottak nyugdíjigényét szabályozó törvényes intézkedés hiányában jogában áll a részvénytársaságnak a szolgálatában levő alkalmazottak szolgálati viszonyait és nyugdíjigényét szabályozó rendelkezéseket belátása szerint megalkotni, ez a joga tehát kiterjed annak a megállapítására is, hogy az alkalmazottak nyugdíja nem a