Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)
Hiteljogi Döntvénytár. 151. A KT. 352. §-án alapuló s lényegileg a vélelár megfizetésére, tehát a szerződés teljesítésére és a késedelemből eredő kár megtérítésére irányuló keresetben a szerződés felbontása iránti kérelem helyt nem foghat. (Kúria 1916 ápr. 13. Rp. VIII. 6908/1915. sz. a.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének azt a részét, amely szerint felperes a szerződés felbontására irányuló kereseti kérelmével, elsőrendű alperes pedig viszonkeresetével elutasíttatott, helybenhagyja; ugyanannak az ítéletnek egyéb érdemi részét akként változtatja meg, hogy felperes követelési jogát az A) és B) alatti szerződésben kikötött évenkénti 20,000 erdei köbméter fának az 1911. évtől kezdődően a jelen per elsőfokú elbírálásáig esedékes és még ki nem egyenlített vételára, továbbá az alperesek késedelméből eredt esetleges kárösszeg erejéig megállapítja s az elsőfokban eljárt kir. törvényszéket arra utasítja, mik ép a felek meghallgatása s az eljárásnak netán szükséges kiegészítése után hozzon a keresetnek még el nem bírált része felett határozatot. Indokok: Felperes keresetében — szerinte kár címén — tulajdonkép az eladott erdei ta tőárának, vagyis a szerződésben kikötött vételárnak s az alperesek mint vevők késedelméből eredő kárának megfizetését követeli, míg ezzel kapcsolatban a szerződés felbontását azon az alapon kérte, hogy alperesek a teljesítésre nem készek s az szándékukban nincs. A szerződés felbontására irányuló kereseti kérelmet az alsóbíróságok helyesen utasították el, mert egyfelől a KT. 352. §-án alapuló s lényegileg a vételár megfizetésére, tehát a szerződés teljesítésére és a késedelemből eredő kár megtérítésére irányuló keresetben a szerződés felbontása iránti kérelem helyt nem foghat ; másfelől a szerződésnek még számos évre terjedő tartamára tekintettel, ezidőszerint még nem is volna megállapítható az, hogy alperesek a teljesítésre nem készek és nem is képesek, vagy hogy a szerződés teljesítése lehetetlenné vált. Igaz ugyan, hogy felperes a per folyamán azt is vitatta, hogy a szerződéstől elállani joga van s ezzel a joggal él is, mivel azonban mindig csak a tőárak, vagyis a vételár és a késedelemből eredt kár iránti igényének érvényesítése mellett kívánta elállási jogát gyakorolni: nyilvánvaló, hogy nem a KT. 352.