Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

182 Hiteljogi Döntvénytár. eredő kárát érvényesítette úgy keresetének előadásakor, amikor a fedezeti vételből származott kárát követelte, valamint akkor is,, amikor a tárgyalás folyamán az eredeti eladási és a teljesítés (idejében való piaci ár közti különbözetet igényelte. A jogalap mindkét esetben az alperes részéről az A) alatti kötlevélben vállalt teljesítésnek jogtalan megszegése volt. Azt is panaszolja alperes, hogy a fellebbezési bíróság nem alkalmazta a kereskedelmi szokások alapján a teljesítés utólagoslehetetlenné válásának jogkövetkezményét, az alperesnek a kártérítés alól való mentesítését. Előrebocsátva azt, hogy annak elbírálásánál, vájjon az adós a teljesítésnek utólagos lehetetlenné válásával mentesül-e a szerződésszegés következményei alól, nem a kereskedelmi szokás, hanem a jogszabály az irányadó; alperesnek ebben az irányban előterjesztett panasza sem alapos, mert a meg nem támadott fellebbezési bírósági ítélet tényállása szerint alperesnek a háború kitörésekor oly mennyiségben állott rendelkezésére a háború előtt szerzett liszt és gabona, amelyből a háború előtt vállalt minden szállítását teljesíthette volna, s így ki van zárva a lehetősége is annak, hogy a háború után alperes csak saját gazdasági romlásával tehetett volna eleget a háború előtt vállalt kötelezettségének. E lehetőség fennforgása nélkül pedig a fellebbezési bíróság helyesen döntött a háborúnak a szerződések teljesítésére való befolyása tekintetében a most felhívott jogszabály figyelembevételével. Ugyanebből az okból alaptalan az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság nem volt tekintettel a budapesti árú- és értéktőzsde választottbíróságának joggyakorlatára, amelyet egyébként még azért sem lehetett figyelembe venni, mert a kir. bíróságokat ez a joggyakorlat nem kötelezi. Alperesnek további felülvizsgálati panasza arra irányul, hogy a fellebbezési bíróság helytelenül alkalmazta a felek közti jogvitában a kötlevél kikötése szerint alkalmazandó budapesti tőzsdeszokványok 65 - 70. §-ait; főleg pedig azt panaszolja az alperes, hogy felperes az alperesi állítólagos szerződésszegéssel szemben nem jelentette ki, hogy a nemteljesítés folytán mihez tart jogot. Ez a panasz is alap'alan. A felperes keresetlevelének benyújtásával kifejezetten kártérítéshez való igényét tartotta fenn alperessel szemben, ennek nemleljesítése folytán. A választás tehát felperes részéről megtörtént a keresetlevél beadásával s amennyiben alperes a fedezeti vételnek meg nem történte, illetőleg az említett szokványok 73. §-a ellenére való megtörténte miatt kifogást emelt, s felperes emiatt a tárgyaláson csupán az eladási ár és az első