Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

164 Hiteljogi Döntvénytár. második moratóriumi rendelet volt érvényben, mely szerint az 1914. évi nov. hó 8-án lejáró váltóra a törvényes halasztás még nem volt kiterjesztve és amelyben a kitöltés tilalma még kifejezetten benn nem foglaltatott. De már ez a rendelet is kivette a moratórium alól az 1914. évi aug. hó 1. napja után kiállított váltón alapuló pénztartozásokat és ekként a rendelet kifejezett tilalma hiányában is jogellenesen járt el a felperes, midőn a váltót az 1914. évi aug. 1 -ét követő kelettel való ellátás által megfosztotta attól a lehetőségtől, hog> a forgalomban az előreláthatóan meghosszabbítandó moratórium védelme alá essen, melyre pedig keletkezése alapján joggal számílhatott. De fokozta ennek az eljárásnak jogtalanságát az, hogy 1914. évi okt. hó 2-án, tehát már a harmadik moratóriumi rendelet 2. §-ában foglalt kitöltési tilalom fennállása idejében az A) alatti váltót jogellenes tartalommal forgatta. Ez okból helyesen tekintette az elsőbíróság az 4j alatti váltót kelet tekintetében a vonatkozó moratóriumi rendelet szerint megállapodásellenesen kitöltöttnek. A megállapodásellenes kitöltésnek azonban nem az a" következménye, hogy az így kitöltött okirat váltói erejét elveszti, hanem tekintettel a lényeges kellékek alaki természetére, csak az, hogy a váltóadós azzal a váltóbirtokossal szemben, aki ellen ezt a kifogást sikerrel felhozhatja, csak a megállapodásszerű tartalom szerint felelős. Ebből pedig az következik, hogy felperes a kereseti váltó alapján csak olyan jogokat érvényesíthel, mintha az 1914. évi aug. hó 1. napját megelőző kelettel lett volna kitöltve és ennek alapján moratórium alá esnék. A váltó annak lejáratakor, vagyis 1914. évi nov. hó 8-án az óvásból kitűnőleg nem a felperes, hanem a Bank für Handel und Industrie berlini cég birtokában volt, ennélfogva ebben az időpontban árúváltói természetét elvesztette. Az ekkor érvényben levő harmadik moratóriumi rendelet értelmében a váltók még teljesen halasztás alá estek és az 1914. évi dec. hó 1. napján életbelépett negyedik moratóriumi rendelet 4. §. 18. pontja utolsó bekezdésének a moratórium alól kivett köztörvényi tartozás okából adott váltókra vonatkozó szabálya még fenn nem állott. Az ekként a peres felek között moratórium alá esőnek tekintendő A) alatti váltóra tehát 1914. évi nov. hó 8 án fizetést követelni, azt fizetés végett bemutatni és megóvatolni nem lehetett. Ennélfogva az időelőtt történt hatálytalan bemutatás alperes késedelmét felperessel szemben meg nem állapítja. A 2 /. alatti levél szerint felperes már 1914. évi nov. hó 19. és 27. napjain értesítette alperest, hogy a kereseti váltót