Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

Hileíjogi Döntvénytár. 139 K. T. 481. §-a alapján, a felmerült kár megállapítására érvényes feltételként kiköthető és hogy ennélfogva a szakbizottsági becslés igénybevételére, illetőleg a szakbizottság megalakításának megtagadására az alperes kárbecslőjének a felpereshez intézett és 5'/. a. csatolt levelében foglalt felhívása okul nem szolgálhatott. A szakbizottsági becslés kikötésére vonatkozó feltételek azonban csak abban az esetben joghatályosak, ha a biztosítási szerződésnek, a szakbizottsági becslés igénybevételének esetére vonatkozó egyéb fellételei is, úgy a biztosító társaságra, mint a biztosítottra egyenlő jogokat állapítanak meg és egyenlő kötelezettségeket rónak. Ez az eset azonban a peres felek közt létesült biztosítást szerződésnél fen nem forog. Ugyanis az alperes által 7 7. a. csatolt biztosítási feltételek 24. §-a a biztosítótársaságnak több jogot biztosít, mint a biztosítottnak, mert ennek a szakasznak rendelkezése szerint, a biztosító társaságnak a kárfelvétel felülvizsgálatára és helyreigazítására is jogot ad. Vagyis ha a kárbecslő által megállapított kárösszeget a biztosított el is fogadja kártérítésül, ezt az összeget a biztosítótársaság a maga részéről elfogadni még kötelezve nincs, és ha a kárfelvételt a biztosított hátrányára megváltoztatja, az eredménnyel meg nem elégedő biztosítottat — bár ez a kárbecslést elfogadta — a feltételek 25. §-a szerint, az esetleg reá nézve hátrányosan alakítható szakbizottság becslésének igénybevételére kényszeríti. A peres felek közt fenállott biztosítási szerződésnek a kárösszeg megállapítására vonatkozó feltételei szerint a biztosított felperesnek jogait a biztosítótársaság jogaival nem szabályozván egyenlő módon, ezeknek a fellételeknek oly kötelező joghatályt tulajdonítani nem lehet, hogy a biztosított felperes elzárva lett volna attól, hogy a szakbizottsági becslést el nem fogadva, a bírói szakértői becslést igénybe vehessse, meg kellett tehát állapítani, hogy felperes jogosított volt a biztosítási szerződés alapján az alperestől igényelhető kárának meghatározását a bíróságnál kérelmezni. Ezekből az okokból és elfogadva a máso dbíróság ítéletének a bírói szemle ellen tett alperesi kifogás elvetésére, úgy a kárösszeg mennyiségének megállapítására vonatkozóan felhívott indokait, a másodbíróság ítélete helybenhagyandó volt. = V. ö. Hitelj. Dtár. I. 86., 124. II. 43. V. I., 2., 4. VI. 190. VII. 110. VIII. 41. sz. esetekkel és jegyzeteikkel és a következő X. 124. sz. esettel.