Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) X. kötet (Budapest, 1917)

130 Hileljogi Döntvénytár. állapíttatott tényként, hogy a felperes a pénzt egyáltalán nem küldte el az alperesnek, az átvételre kitűzött határnapig a zsákokat sem küldte, mire az alperes az 1915. évi február hó 26. napján postára tett ajánlott levélben a telperest arról értesítette, hogy a késedelem miatt az ügylettől eláll; -megállapíttatott végül az is, hogy a felperes a zsákokat csak az 1915. évi február hó 26. napján adta fel az alperes részére való elküldés végett, azt pedig a D. alatti levelére való hivatkozás mellett felperes maga állítja, hogy az 1915. évi február hó 27. napján kelt ebben a levélben az utólagos teljesítésre határidőt kért, amely a Pp. 534. §-a értelmében itt is figyelembe vehető levél tartalmából kitűnik, hogy a felperes már az alperes által vele közölt elállási nyilatkozatra hivatkozik. Erre a tényállásra való figyelemmel a felperesnek az anyagi jogszabálynak megsértésére alapított felülvizsgálati panasza megállható alappal nem bir. Helyes ugyanis és a K. T. 354. §-án alapuló bírósági joggyakorlatnak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a késedelmes fél csak akkor tarthat igényt az utólagos teljesítés elfogadására, ha ez iránti kérelmét a teljesítésre kitűzött határidő eltelte előtt, vagy legalább olyan időben terjesztette elő, amikor még őt a másik az elállásról nem értesítette. Minthogy azonban a fentebbi tényállás szerint a felperes az alperes elállási szándékának közlése után kérte az utólagos teljesítés megengedését, ennélfogva nem sértett a fellebbezési bíróság jogszabályt azzal a döntéssel, hogy az alperes minden további kötelezettség nélkül az ügylettől elállhatott úgy, mintha az meg sem köttetett volna. (K. f. 352. §.) Ezekből az okokból a kir. Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította. = Állandó gyakorlat, hogy a késedelmes fél mindaddig teljesíthet, mig az elállási szándékról nem értesíttetett: Dtár. III. f. XIII. -227., HL f. XVI. 73., III. f. XXI. 162., IV. f. I. 330.1. — Az értesítés elmulasztásának csupán az lehet a következménye, hogy a késedelmes fél utólag is teljesíthet. A kereset beadása azonban az értesítést pótolván, ezután már a jogait érvényesítő fél utólagos határidőt rendszerint nem tartozik engedni. Kúria 05/1891., 95/1892. Magyar Dtár. IX. 527. — Az ügylettől való elállásnak a késedelmes eladóval történt közlése után a vevőnek a késedelmes teljesítést nem kell elfogadnia még akkor sem, ha halasztó határidőre kötött, tehát a Kt. 3oö. §-a alá nem eső ügylet jött is létre. Hitelj. Dtár. III. 99. A teljesítés helyett követelt kártérítési igény közlése, után sem kell az utólagos teljesítést elfogadni. Hitelj. D'ár. VII. 212. VIII. 130.